Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófus volt, aki jelentős szerepet játszott a nyugati filozófia fejlődésében. Hegel munkásságának hatása erősen érződik a filozófiatörténet későbbi szakaszaiban és számos más filozófiai rendszerben, különösen a világtörténelemről és a politikai filozófiáról szólókban.
A német idealizmus csúcsának számító Hegel maradandó nyomot hagyott a filozófia világában. Bár a porosz kormány egy időre betiltotta műveit, azok kiállták az idő próbáját, és a későbbi filozófusokat is inspirálták, köztük az egzisztencializmus kiemelkedő alakját, Sören Kierkegaardot is.
G. W. F. Hegel saját nézeteit elsősorban könyvein keresztül fejtette ki, amelyek mind elérhetőek angol fordításban is. Ha érdekelnek Hegel gondolatai, ez a cikk átfogó képet nyújt a filozófus legfontosabb műveiről.
Georg Wilhelm Friedrich Hegel és filozófiája
G. W. F. Hegel Stuttgartban, Németországban született, és a helyi gimnáziumban tanult. 18 évesen a közeli Tübingen városába ment, hogy filozófiát és teológiát tanuljon.
Tanulmányai során Hegel több, a 19. századi német és világkultúra szempontjából később meghatározó személlyel kötött barátságot. Közülük a legfontosabbak a költő Friedrich Hölderlin és a filozófus Friedrich von Schelling voltak.
Ez a két személyiség irányította Hegel figyelmét Immanuel Kant és a kanti filozófiai dualizmus felé. E hatások, illetve Schelling nyomán Hegel a jénai egyetemre ment. Ez az egyetem akkoriban a kritikai gondolkodás egyik központja volt, részben a híres K. L. Reinhold és J. G. Fichte miatt, akik itt tanítottak.
Hegel élete és pályája során Németország fő akadémiai központjaiban élt és oktatott, többek között Berlinben, Heidelbergben, Bernben és Frankfurtban.
A felvilágosodás korszakának jelentős alakjai, a francia forradalom és Napóleon hódításai egyaránt hatással voltak Hegel filozófiai rendszerének kialakulására. Természetesen Hegel korábbi filozófusok munkásságából is merített, az ókori görög gondolkodóktól, mint például Arisztotelész, egészen közelebbi alakokig, mint Spinoza vagy Rousseau.
Hegel legfontosabb gondolkodási rendszere a dialektika néven ismert. Ennek alapja a totalitás fogalma, amely a teljes, igaz állapotot jelenti. A szublimáció fogalma kulcsfontosságú a totalitás elérésében – ez annak a logikája, hogy valamit úgy haladunk meg, hogy megőrizzük és felemeljük, ahelyett, hogy egyszerűen megsemmisítenénk.
A szublimáció különösen egy dinamikus gondolkodási rendszer, a tagadás (negáció) révén érhető el. Ez egy olyan dinamikus elv, amely kihívást jelent az állandó állapottal szemben, és mozgásba hozza azt. A negáció a mozgatóerő Hegel alapvető dialektikus rendszerében, amely három elemből áll: tézis, antitézis és szintézis.
Ha mindez kicsit bonyolultnak tűnik, az azért van, mert Hegel filozófiáját gyakorlatilag lehetetlen néhány sorban összefoglalni. Éppen ezért a következő részben Hegel legjobb könyveit ajánljuk, ha komolyabb tanulmányozásra vállalkoznál.
Georg Wilhelm Friedrich Hegel legjobb könyvei
A filozófiai tudományok enciklopédiája
Ez az enciklopédia (eredetileg Encyclopaedia) Hegel filozófiai rendszerének teljes összefoglalása. A mű három részre oszlik: A logika tudománya, A természet tudománya és A szellem tudománya.
A jog filozófiájának alapelvei
Ebben a könyvben Hegel továbbfejleszti azokat a fogalmakat, amelyeket A filozófiai tudományok enciklopédiájában vázolt fel, de ott nem bontott ki részletesen. Itt Hegel részletesen ismerteti politikai filozófiáját, valamint a társadalmi, erkölcsi és jogi gondolkodás rendszeres nézeteit. A jog filozófiája Hegel teljes rendszerének egyik alappillére. A könyvet H. B. Nisbet és T. M. Knox fordította le angolra.
A szellem fenomenológiája
A szellem fenomenológiája talán Hegel legnagyobb hatású műve. Számos gondolati iskolát inspirált, és a kulcsfontosságú filozófiai kérdésektől a kereszténységig és Isten természetéig sokféle témát ölel fel. A könyv az alábbi részekre tagolódik:
- Tudat
- Öntudat
- Értelem
- Szellem
- Vallás
- Az abszolút tudás
- A logika tudománya
Nem meglepő, hogy ez a jelentős mű Hegel logikai rendszerének teljes bemutatását adja. A filozófus itt részletesen kifejti dialektikus módszerét, de olyan témákra is kitér, amelyek kissé misztikusnak tűnhetnek. Például a könyv bemutatja azt az elképzelést is, hogy a létezés vagy a valóság teljes mértékben a gondolat által formálódik, és a kettő valójában ugyanaz.
Ezeken a kiemelkedő műveken túl Hegel számos más könyvet is írt, amelyek szintén említésre méltók:
- Előadások a vallás filozófiájáról
- Az elme filozófiája
- A természet filozófiája
- Az erkölcsi élet rendszere
Filozófiai hangoskönyvek hallgatása a Speechify-jal
Ha érdekelnek a filozófiai témák, bizonyára tapasztaltad már, milyen gyorsan elfárad a szemed a bonyolult gondolatmenetek olvasásakor. Ilyenkor érdemes lehet hallgatni a filozófiai műveket az olvasás helyett.
A Speechify erre kiváló megoldást kínál. Ez a hangoskönyv-szolgáltatás széles könyvtárral rendelkezik számos műfajban, beleértve a legjobb filozófiai hangoskönyveket is. Mindössze annyi a dolgod, hogy ellátogatsz a Speechify weboldalára, regisztrálsz, és máris böngészheted a kínálatot.
A Speechify egy praktikus alkalmazással is rendelkezik iOS és Android eszközökre, így útközben is könnyedén hallgathatod kedvenc hangoskönyveidet. Ráadásul az első hangoskönyvedet ingyen megszerezheted. Miért ne próbálnád ki a Speechify-t, és élveznéd a könyveket kényelmesebb módon?
GYIK
Miről a leghíresebb Hegel?
Hegel egyik legfontosabb gondolata a történelem teleologikus felfogása, vagyis hogy a történelmet egy meghatározott cél vagy értelem vezérli. Emellett rendkívül átfogó, rendszerezett módszert dolgozott ki a filozófiában, amely már a saját korában is, és napjainkban is nagy hatást gyakorol, és sok követőt szerzett.
Miért utasította el Marx Hegelt?
Bár Karl Marx élesen kritizálta Hegelt, sosem fordult teljesen szembe vele. Filozófiája azonban jelentősen eltért Hegelétől, különösen a történelem értelmezésében. Míg Hegel úgy gondolta, a történelem a szellem vagy a filozófia kibontakozásának következménye, addig Marx szerint a munka a történelem valódi mozgatórugója.
Hegel realista vagy idealista volt?
Bár Hegel idealizmusával kapcsolatban sok vita folyt, ő maga idealistának tartotta magát. Sőt, lelkes híve volt az úgynevezett „teljes” vagy „abszolút idealizmusnak”. A vita abból fakad, hogy Hegel idealizmusa több ponton eltér más, hasonló filozófiai rendszerektől.
Mi volt Hegel történelemszemlélete?
Hegel a történelmet az emberi ész és szellem fejlődésének folyamataként látta, amely egyre nagyobb szabadság felé törekszik. Filozófiájában a történelem végső célja, hogy a szellem elérje tökéletes szabadságát, és az értelem végleg diadalmaskodjon.
Mi Hegel szellem-elmélete?
A hegeliánus szellem, vagy „Geist” az adott társadalom kollektív tudatára utal. Hegel szerint ez a szellem folyamatos fejlődés révén igyekszik elérni a végső öntudatot. Az „objektív szellem” ezzel szemben inkább az egyéni tudathoz hasonlítható.
