A legjobb egzisztencialista könyvek
Az egzisztencializmus a 20. század egyik legnagyobb hatású filozófiai irányzata. A szabadságról, az identitásról és a választásról szóló vitákat indított el. Ezek a kérdések ma is ugyanolyan aktuálisak, mint akkor, amikor először foglalkoztak velük olyan kiemelkedő gondolkodók, mint Søren Kierkegaard, Jean-Paul Sartre, Immanuel Kant, René Descartes, Maurice Merleau-Ponty és az egykori marxista Nyikolaj Alekszandrovics Bergyajev.
Ez a cikk röviden bemutatja az egzisztencializmust, áttekinti a történetét, és ajánl néhány meghatározó olvasmányt, amelyek értékes meglátásokat adnak az irányzatról.
Mi az egzisztencializmus?
Az egzisztencializmus egy 19. századi európai, főként francia gyökerű filozófiai irányzat. Óriási hatást gyakorolt a kultúrára, a pszichológiára és a filozófiatörténetre. A mozgalom különösen jelentős volt a második világháború idején, amikor az emberek tömegei éltek át egzisztenciális válságot.
Az egzisztencialista filozófia alapja, hogy az ember autonóm lény, aki saját döntésein keresztül találhat értelmet az életében. Az egzisztencialisták hangsúlyozzák, hogy az egyén mindig a saját szubjektív tapasztalataiból indul ki, miközben szembesül a világ értelmetlenségével vagy nihilizmusával. Keresztény teológusok, mint Søren Kierkegaard (dán), Georg Wilhelm Friedrich Hegel (német) és Blaise Pascal (francia) is igyekeztek összeegyeztetni hitüket ezzel az új szemlélettel.
Az egzisztencialista filozófiát gyakran úgy írják le, mint a „hit, miszerint a létezés megelőzi a lényeget” – vagyis az ember előbb egyszerűen csak van, és csak ezután határozza meg önmagát, dönti el, mivé válik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes embernek szabad akarata van döntéseket hozni, és viselni azok következményeit.
Az egzisztencialista gondolkodás a szubjektivitást is kiemeli: mindenki másként látja a világot, és nincs olyan objektív igazság (jó és rossz), amely mindenki számára azonnal és egyformán adott lenne. Más szavakkal: nem létezik egységes „emberi természet”; mindenki nézőpontját a saját múltja, tapasztalatai és hitei alakítják.
Az egzisztencialista témák a pszichoterápiában is visszaköszönnek, ahol gyakran azt vizsgálják, hogyan találhat valaki értelmet az életében, és hogyan formálódnak, illetve hogyan kérdőjelezhetők meg a hiedelmei. Ezek a kérdések különösen hangsúlyossá váltak a második világháború idején, amikor Európa egzisztenciális válsággal szembesült. Az egzisztencialista gondolkodók elutasítják a determinizmust (azaz azt az elképzelést, hogy minden esemény előre elrendelt), és inkább az egyének szabadságát helyezik előtérbe, hogy saját életüket alakítsák.
A jelentős egzisztencialista filozófusok közé tartozik Gabriel Marcel, Jean-Paul Sartre, Martin Heidegger, Simone de Beauvoir, Karl Jaspers, Edmund Husserl és Albert Camus, hogy csak néhányat említsünk. Munkáikban olyan kérdéseket tárgyalnak, mint a tudatosság, a világban való létezés, az ontológia (a létezés természete) és a fenomenológia (a tapasztalat vizsgálata).
A legjobb egzisztencialista könyvek
Az egzisztencializmus humanizmus – Jean-Paul Sartre
Az egzisztencializmus humanizmus című könyv alapmű, amely bemutatja az egzisztencialista filozófia emberi létünkre gyakorolt hatását. Sartre ebben a műben az emberi szabadságot elemzi, és azt, hogyan veheti át bárki az irányítást az élete felett, még az élet korlátai és abszurditása ellenére is.
Megvizsgálja, hogyan hozhatnak az emberek olyan értelmes döntéseket, amelyeket végső soron a saját értékeik és erkölcsi normáik mozgatnak. Ez a könyv alapvető betekintést nyújt az egzisztencialista filozófiába és abba, milyen szerepet tölthet be a mindennapi életünkben.
Az erkölcsi kétértelműség etikája – Simone de Beauvoir
Ez a könyv mérföldkő a modern életben megélt emberi szabadságból fakadó erkölcsi bonyolultságok feltárásában. De Beauvoir az emberi identitást alkotó különböző rétegeket és összetevőket elemzi, hogy megmutassa, miért élnek az emberek állandó kétértelműségben.
Szerinte éppen ez a kétértelműség teszi lehetővé, hogy az emberek saját jelentéssel ruházzák fel életüket, és még a káoszban, a bizonytalanságban is hitelesen tudjanak élni. Ez a könyv felbecsülhetetlen gondolatokat ad az önazonos élethez és a saját határaink felismeréséhez.
A lét és a semmi – Jean-Paul Sartre
A lét és a semmi Sartre egyik legjelentősebb filozófiai és egzisztencialista művének számít. A könyvben azt tárgyalja, hogy az emberek lényegét a „semmi”, illetve a „létben rejlő semmi” adja, ami egyrészt rendkívüli szabadságot, másrészt sebezhetőséget is jelent, hiszen az ember végtelen lehetőségei és a valóság korlátai között tátongó szakadékkal szembesül.
Emellett olyan kérdéseket is részletesen vizsgál, mint a tudatosság, az érzelmek, a társas kapcsolatok, a felelősség, a rosszhiszeműség és a hitelesség – ezek mind kulcsszerepet játszanak az emberi viselkedés egzisztencialista megértésében.
Lét és idő – Martin Heidegger
A 20. század egyik legjelentősebb filozófiai műve, Lét és idő Martin Heideggertől alapmű az egzisztencializmus területén.
A könyv az emberi létezést (Dasein) mint világban-való-létet elemzi, kitérve az idő, a modernitás és az igazság alapvető szerkezetére. Heidegger munkáját az egzisztencialista gondolkodás sarokkövének tartják, amely mély betekintést nyújt abba, hogyan vagyunk jelen ebben a világban.
Sziszüphosz mítosza – Albert Camus
Egy klasszikus abszurdista esszé, Sziszüphosz mítosza Albert Camus-tól az emberiség értelmet kereső küzdelmét vizsgálja egy irracionális világegyetemben. Ebben az írásban Camus felvázolja híres „Sziszüphosz-mítoszát”: a görög alakot, akit örök kínszenvedésre ítéltek, hogy egy sziklát görgessen fel a hegyre, amely azonnal visszagurul – ez a kép életünk értelmet kereső, ám újra és újra kudarcba fulladó erőfeszítéseit szimbolizálja.
A létezésről és a kétségbeesésről szóló megrázó gondolataival a Sziszüphosz mítosza a valaha írt egyik legfontosabb egzisztencialista mű maradt.
Említésre méltó művek
- Bűn és bűnhődés – Fjodor Dosztojevszkij
- Levél apjához – Franz Kafka
- Godot-ra várva – Samuel Beckett
- Zárt tárgyalás – Jean-Paul Sartre
- Így szólott Zarathustra – Friedrich Nietzsche
Találd meg az egzisztencializmus klasszikusait a Speechify-on
A Speechify kiterjedt könyvtárának – benne rengeteg egzisztencializmusról szóló kötettel – köszönhetően könnyedén és kényelmesen férhetsz hozzá audiokönyvekhez bármikor, bárhol.
Mindössze a Speechify alkalmazásra van szükséged, és máris hallgathatod kedvenc könyveidet bármilyen tempóban, természetes hangzású hangokon. Emellett egy pillanat alatt megállíthatod vagy visszatekerheted a részeket, amikor csak szükséges.
Próbáld ki a Speechify-t még ma, és tapasztald meg a hallgatás felszabadító élményét kedvenc könyveiddel – akár a New York Times bestseller listájáról is!
Akár egy humanista szerző, mint Friedrich Nietzsche, akár egy „klasszikus” egzisztencialista, mint Jean-Paul Sartre könyveit keresed, a Speechify-on mindig találsz valamit, amit meghallgathatsz vagy elolvashatsz.
GYIK
Melyek az egzisztencializmus három alapvető meggyőződése?
Fenomenológia, szabadság, hitelesség.
Hisznek-e az egzisztencialisták Istenben?
Az egzisztencialisták nem hisznek hagyományos, mindentudó istenben, és általában elutasítanak mindenfajta természetfeletti lényt.
Mit mond az egzisztencializmus az élet értelméről?
Az egzisztencializmus szerint az életnek nincs eleve adott, veleszületett értelme; minden embernek magának kell megalkotnia a saját, egyedi és személyes életértelmét. Vagyis az élet célját minden egyén maga határozza meg, nem pedig valamiféle külső forrás vagy előre rögzített struktúra.
Mi a különbség az egzisztencializmus és a nihilizmus között?
Az egzisztencialisták szerint az egyének aktív választásaikkal és értékeikkel képesek értelmet teremteni az életükben. A nihilisták szerint nem létezik semmilyen univerzális igazság, és végső soron semminek sincs tartós jelentősége.
