Kevés ennél érdekesebb, és éppen ezért ennyire vitatott ember volt, mint Christopher Hitchens. Akik nem ismerik Hitchenst: brit–amerikai pamfletszerző, újságíró, vitázó és számos, a modern világ társadalmi problémáit boncolgató könyv szerzője volt. Leghíresebb művei közé tartozik például a „The Trial of Henry Kissinger” és a „The Missionary Position: Mother Teresa in Theory and Practice”. Bár munkásságát komoly témák jellemezték, az irónia és a humor sem állt tőle távol – sokan kifejezetten szellemes emberként tartották számon.
Természetesen ilyen megosztó személyiséggel nem lehetett szentnek nevezni Hitchenst. Sőt, maga sem hitt a szentekben. Nyíltan vállalta ateizmusát és azt, hogy antiteista. Háborúkról alkotott véleménye időről időre változott – attól függően, hogy a Közel-Keletről vagy a Balkánról volt szó. Emellett Hitchens egyaránt támogatta és bírálta olyan amerikai elnököket, mint Bill Clinton vagy George W. Bush, ami még összetettebbé tette a róla alkotott képet.
A néhai brit–amerikai szerző, Christopher Hitchens jelentősége
Christopher Eric Hitchens néven Portsmouthban, Angliában született. Becenevén Hitch, korának egyik legkiemelkedőbb közéleti értelmiségije volt Nagy-Britanniában. Bár apja a brit Királyi Haditengerészet parancsnoka volt, Hitchens már a hatvanas évek végén, az oxfordi Balliol College-ba beiratkozva trotskistává vált. Tanulmányait 1970-ben filozófia, politika és közgazdaságtan BA-diplomával fejezte be, majd Londonba költözött, és újságíró lett.
Karrierje elején számos hírügynökségnél és magazinnál dolgozott. Ezek közül a legfontosabbak a baloldali New Statesman magazin, a Daily Express, valamint a The Atlantic, a Slate és a The Nation voltak, utóbbinak New Yorkban és Washingtonban írta Minoritás Jelentés című rovatát.
Hitchens egyik első jelentős nyilvános fellépése barátja, Salman Rushdie – a „Sátáni versek” szerzője – védelme volt. Hitchens álláspontja egyértelmű volt: a szabad véleménynyilvánítást támogatta, függetlenül attól, hogy ő maga egyetértett-e az adott véleménnyel vagy sem. Néhány évvel később a Vanity Fair magazinnál lett közreműködő szerkesztő, és ekkor jelent meg két alapvető munkája is: az In The Missionary Position: Mother Teresa in Theory and Practice és a The Trial of Henry Kissinger.
A kilencvenes és kétezres évek elején Hitchens rendszeres meghívott vendég volt különféle televíziós műsorokban, ahol más értelmiségiekkel vitázott és világeseményeket kommentált. Ezekben az években született több ismert műve is: Why Orwell Matters, Thomas Jefferson: Author of America, Thomas Paine’s Rights of Man és God Is Not Great: How Religion Poisons Everything. Emellett az úgynevezett „ateista kvartett” tagja lett Sam Harris, Richard Dawkins és Daniel Dennett mellett.
A legismertebb Christopher Hitchens-könyvek
Bár Christopher Hitchens számos könyvet, esszét és cikket írt, mindegyikre nem lehet itt kitérni. Ezért most csak öt legjelentősebb könyvét foglaljuk össze, amelyek remekül megmutatják őt és a világképét. Természetesen ezek közül néhány hangoskönyv formájában is meghallgatható a Speechify-on.
God Is Not Great: How Religion Poisons Everything (2007)
2007-es „God Is Not Great” című könyvében Hitchens az intézményesült vallás ellen hozott érveit fejti ki, és azt, hogy miért tartja azt a Földön lévő rossz egyik legfőbb forrásának. Szerinte az irracionalitás, a türelmetlenség, a törzsi gondolkodás és a rasszizmus elegyeként gátolja az emberi fejlődést. A mű tizenkilenc fejezetből áll, főként az ábrahámi vallásokkal foglalkozik, de érinti a keleti hiteket is.
Hitch-22: A Memoir (2010)
Akik egyetértenek Hitchens világnézetével, azok számára a 2010-es „Hitch-22” önéletrajzi könyve talán a legjobb választás. Sajnos Hitchens számára ez lett az utolsó könyv, ugyanis a művet népszerűsítő turnéját félbe kellett szakítania nyelőcsőrák diagnózisa miatt. Hangoskönyvként itt, a Speechify-on is meghallgatható, ráadásul maga a szerző olvassa fel.
The Portable Atheist: Essential Readings for the Nonbeliever (2007)
A 2007-es „The Portable Atheist” vallástalan és agnosztikus szerzők műveiből készült válogatás, amelyet Christopher Hitchens szerkesztett. Olyan neves gondolkodók írásait tartalmazza, mint Benedict de Spinoza, Bertrand Russell, Karl Marx, Albert Einstein, Sam Harris és Richard Dawkins, valamint Salman Rushdie és Ian McEwan eredeti művei is helyet kaptak benne.
Letters to a Young Contrarian (2001)
A New York-i The New School-ban töltött időszaka ihlette a „Letters to a Young Contrarian” című könyvet, melyben Hitchens „Kedves X-nek” címezve mutat be különféle vitakészségeket és ellenzéki álláspontokat. A könyvben több nagy gondolkodót is megemlít – például George Orwellt vagy Émile Zolát –, akik inspirálták, és hatottak nézeteinek alakulására.
The Trial of Henry Kissinger (2001)
Ha Hitchens legélesebb, legkritikusabb oldalára vagy kíváncsi, akkor hallgasd meg a „The Trial of Henry Kissinger” című könyvet itt: Speechify oldalán! A könyv az egykori nemzetbiztonsági tanácsadó és amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger feltételezett háborús bűntetteiről szól. Hitchens mintegy „vádlóként” lép fel, és a Vietnámban, Chilében és más országokban elkövetett háborús bűnökkel vádolja Kissingert.
Hitchens vitatott politikai nézetei és aktivizmusa
Kétségtelen, hogy Hitchens tele volt megosztó állításokkal és ötletekkel. A katolikus egyházat fasizmussal vádolta, már 2000-ben előre jelezte Donald Trump elnökségét, kritikával illette Noam Chomskyt, és időnként még az Európai Uniót is. Ugyanakkor legismertebb politikai álláspontja a nyugati beavatkozás támogatása volt Jugoszláviában a kilencvenes években, illetve Irakban 2003-ban.
Hitchens hagyatéka
Hitchens tagadhatatlan nyomot hagyott azon, ahogyan az elmúlt évtizedeket látjuk – akár politikai, akár társadalmi, akár bármilyen más szempontból. Ennek ellenére leginkább a szólásszabadság elszánt harcosaként emlékeznek rá. Bár ez sokszor okozott számára kellemetlenségeket, mindig kimondta, amit fontosnak tartott.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Mi történt Christopher Hitchensszel?
Christopher Hitchens 2011-ben, Houstonban hunyt el rákbetegségben.
Marxista volt Christopher Hitchens?
Habár életében sok politikai ideológiát és gondolatot kipróbált, Hitchens haláláig marxistának vallotta magát.
Mit mondott Christopher Hitchens Diana hercegnőről?
Hitchens Diana hercegnőt felszínes, jelentéktelen nőnek tartotta, és nem foglalkozott vele túl sokat egészen a haláláig és a baleset médiavisszhangjáig. Csak ezt követően kezdett róla inkább negatívan nyilatkozni, különféle sértésekkel illetve.
