Mik azok a deepfake-ek?
A deepfake-ek a mesterséges intelligencia, konkrétan gépi tanulási algoritmusok és neurális hálózatok eredményei, amelyeket videók létrehozására vagy módosítására használnak. Ez a technológia lehetővé teszi valósághűnek tűnő, mégis teljesen hamis tartalmak készítését. A mélytanulás, különösen a generatív adverszáriális hálózatok (GAN) segítségével a deepfake-ek képesek arccserére, ajakszinkron megváltoztatására és egyéb manipulációkra, amelyek meggyőzően „ráhelyezik” egy személy arckifejezését és hangját egy másik emberre.
Illegális-e a deepfake?
A deepfake-ek jogi megítélése a felhasználás módjától függ. Maga a technológia önmagában nem feltétlenül illegális, ám a visszaélésszerű használat, különösen csalás, félrevezetés vagy bosszúpornó esetén, már bűncselekménynek minősülhet. Kalifornia és Virginia például már hozott olyan jogszabályokat, amelyek tiltják a deepfake-kel elkövetett rosszindulatú tevékenységeket, főleg a választások, pornográfia és félretájékoztatás területén.
Miért van betiltva a deepfake?
A deepfake-eket számos platformon betiltották vagy erősen korlátozták az álhírek, a félretájékoztatás és a károkozás veszélye miatt. Visszaélés esetén a deepfake-ek terjeszthetik a dezinformációt, hitelesen utánozhatnak valódi embereket, vagy különböző csalásokhoz is felhasználhatók. Például olyan deepfake videók, amelyekben Mark Zuckerberget, Donald Trumpot vagy Barack Obamát ábrázolták, félrevezették a nézőket, és rámutattak a technológia valóságot eltorzító erejére.
Lehet-e ingyen használni a deepfake-et?
Igen, több platform és alkalmazás is kínál ingyenes deepfake megoldásokat. Az ingyenes verziók azonban általában korlátozottabb funkciókkal és képességekkel rendelkeznek. Fontos, hogy körültekintően használjuk őket, és mindig tartsuk szem előtt az etikai irányelveket.
Hogyan készül a deepfake?
A deepfake-ek gépi tanuláson, elsősorban GAN-okon (generatív adverszáriális hálózatokon) alapulnak. A folyamat során egy kódoló tömöríti a képet, majd egy dekódoló új képet generál a tömörített adatokból. Két adathalmaz, például két különböző ember fényképei segítségével a kódoló megtanulja mindkét halmazból a képeket tömöríteni, míg egy közös dekódoló visszaállítja őket. Így jönnek létre hibrid képek, vagyis az egyik adathalmaz jellegzetességeit „átemelhetjük” a másikra.
Milyen kockázatokkal jár a deepfake?
A deepfake-ek számos veszélyt hordoznak magukban:
- Félretájékoztatás és álhírek: Hamis tartalmak terjeszthetők a közösségi médiában, befolyásolva a közvéleményt.
- Csalások: Bűnözők meggyőző deepfake-eket készíthetnek különféle csalási célokra.
- Bosszúpornó: Rosszindulatú személyek ráhelyezhetik valaki arcát pornográf tartalomra.
- Politikai manipuláció: Hamis támogatások vagy nyilatkozatok készülhetnek.
- Médiahamisítás: Hírességek és közszereplők, például Tom Cruise és más hollywoodi színészek jelenhetnek meg deepfake-ként, zavart és komoly károkat okozva.
Mi a különbség a deepfake és a photoshopolt kép között?
Míg a fényképeket digitálisan lehet manipulálni például Photoshop segítségével, a deepfake-ek kifejezetten videókra összpontosítanak, és fejlett algoritmusokat használnak a videótartalom módosítására vagy generálására. Ugyanakkor a technológia fejlődésével már megjelentek a statikus deepfake képek is.
A deepfake fő alkalmazási területei
A generatív AI technológiával működő deepfake-eknek számos felhasználási területük van – köztük olyanok is, amelyek kifejezetten hasznosak, és olyanok is, amelyek erősen vitatottak. A főbb alkalmazások közé tartozik:
- Szórakoztatás: A deepfake-ek alkalmazhatók a filmkészítésben, virtuális valóságban és videojátékokban élethű karakterek és jelenetek létrehozására.
- Újságírás és oktatás: Valósághű szituációk szimulálhatók oktatási vagy oknyomozó újságírási célokra – bár itt különösen fontosak az etikai megfontolások.
- Vállalati tréning: Különböző, valósághű helyzetek szimulálása hatékonyabbá és költséghatékonyabbá teheti a munkavállalói képzést.
- Hangszintézis: A deepfake nemcsak vizuális, hanem hangutánzó alkalmazásokra is alkalmas, például hangoskönyvek, podcastok vagy személyi asszisztensek esetében.
- Deepfake mint szolgáltatás: Egyes platformok személyre szabott videóüzenetek készítését is kínálják deepfake technológiával, de ezek általában vízjelet is tartalmaznak, hogy egyértelműen jelezzék a szintetikus eredetet.
Deepfake-ek a hírekben
A deepfake-eket ugyanakkor sokszor ellentmondásos módon használták fel hamis képek és videók készítésére, ami komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel. Bevetették őket félretájékoztatásra, csalásokhoz, illetve személyes lejárató kampányok részeként is. 2021-ben egy orosz deepfake videó, amely egy amerikai politikust ábrázolt, villámgyorsan elterjedt, politikai feszültséget szított, és címlapokra került olyan jelentős híroldalakon, mint a CNN, a The Guardian vagy a The Washington Post. Ezek a médiumok rendszeresen elemzik, milyen hatással vannak a deepfake-ek a társadalomra, illetve hogyan használhatók – vagy használhatják vissza őket – a politikai életben.
Valóban, többféle platformon hozhatunk létre deepfake tartalmat. Míg a magas minőségű deepfake-ek általában komoly számítási kapacitást igényelnek – amely leginkább Windows vagy Mac asztali gépeken adott –, egyszerűbb változatok Androidos készülékeken is elkészíthetők. Különféle szoftverek érhetők el minden platformhoz; némelyik vízjelet is elhelyez a tartalmon, ami megkönnyíti a deepfake-ek azonosítását.
Hatásuk miatt kiemelten fontos a vezető médiavállalatok – például a CNN, a The Guardian vagy a The Washington Post – felelőssége abban, hogy a közvéleményt hitelesen tájékoztassák a deepfake-ek helyes és veszélyes felhasználási módjairól, különösen, ha azok félrevezető vagy teljesen hamis képek és videók készítésére szolgálnak.
Összefoglalva: a deepfake-ek hatalmas lehetőségeket kínálnak az ipar számos területén, de komoly kockázatokat is hordoznak. Ezért kulcsfontosságú, hogy óvatosan bánjunk ezzel a technológiával, és mindig számoljunk az etikai következményekkel.
A 8 legnépszerűbb deepfake szoftver vagy alkalmazás:
- DeepFaceLab: Széles körben használják deepfake videók készítésére, különösen a Reddit felhasználói körében népszerű.
- FaceSwap: Nyílt forráskódú eszköz, amely deepfake-ek létrehozására szolgál.
- ZAO: Kínai alkalmazás, amely villámgyorsan vált népszerűvé meggyőző deepfake képességeivel.
- DeepArt: Képeket híres művészek stílusában alakít át mélytanulás segítségével.
- DeepDream: Google-projekt, amely a képeket álomszerű művészetté alakítja neurális hálók segítségével.
- ThisPersonDoesNotExist: GAN-ok segítségével hoz létre élethű, ám valójában nem létező emberekről képeket.
- Deepware Scanner: Deepfake-detektáló eszköz, amely képes felismerni a manipulált tartalmat.
- DeepTrace: Kiberbiztonsági cég, amely eszközöket kínál a rosszindulatú deepfake-ek felismerésére és az ellenük való fellépéshez.
A deepfake-ben – mint minden új technológiában – egyszerre rejlik lehetőség és veszély. Ahogy a deepfake felismerése egyre fejlődik a Microsoft és például az MIT kutatóintézeteinek fejlesztései révén, úgy folytatódik a harc az álhírek és a manipuláció ellen.
