Nehéz olvasmányok
Előfordul, hogy épp a legjobb irodalmi művek bizonyulnak a legnehezebben olvashatónak, legyen szó átlagos vagy gyakorlott olvasókról. A túlzott bonyolultság könnyen alááshatja az olvasói lelkesedést, és arra késztetheti őket, hogy csak az utolsó oldalig lapozzanak, hogy megtudják a végét. Az alábbi könyvek remek példái annak, hogyan lehet nagyra tartott történeteket különféle elbeszélési stílusok kusza hálójába csomagolni.
A történelem legnehezebben olvasható könyvei
Ulysses – James Joyce
Az 1922-ben megjelent „Ulysses” az irodalom egyik legnagyobb remekműve. Bár sok diáknak kötelező órán elemeznie, az „Ulysses” kortól függetlenül az egyik legnehezebben olvasható könyv. Ez azonban mit sem von le a modernista, Odüsszeia‑ihlette történet izgalmaiból.
A teljes cselekmény 1904. június 16-án játszódik Dublinban, és három szereplő történetét követjük végig. James Joyce mesterien merített Homérosz „Odüsszeiájából” és Odüsszeusz kalandjaiból a trójai háború után.
Moby Dick – Herman Melville
A „Moby Dick” egy klasszikus kalandregény, tele gazdag és gyakran nyers figurákkal, valamint a tengeri élet részletes bemutatásával. Az első személyű elbeszélésben Ishmael a narrátor, aki csatlakozik a rejtélyes Ahab kapitány vezette bálnavadász hajó legénységéhez.
A regény a legénység útját követi végig, ahogy egy legendás fehér bálna, Moby Dick elejtésére indulnak. Míg Ishmael az új élmény kedvéért vág bele a kalandba, Ahab kapitányt bosszúvágy és a megváltás utáni sóvárgás hajtja. Az összetett cselekményvezetés, a szereplők közötti kapcsolatrendszer és a sokféle motívum azonban különösen nehézzé teszi a könyvet a fiatalabb olvasók számára.
Finnegans Wake – James Joyce
James Joyce a 20. század egyik legelismertebb írója, de alig akad olyan regénye, amelyben ne lenne jó adag nyelvi és szerkezeti bonyolultság. Az „Ulysseshez” hasonlóan a „Finnegans Wake” is az életmű egyik legnehezebb darabja.
Az experimentális regény a valóságot és az álomvilágot keveri, egyetlen filozófiai gondolat köré szervezve: a történelem ismétli önmagát. A cselekményvezetés az egyik legnehezebben követhető, állítólag még a modern sci‑fi filmek, például az Eredet történetvezetésével is felveszi a versenyt.
Háború és béke – Lev Tolsztoj
Lev Tolsztoj klasszikus műveit világszerte tanítják az iskolákban, számtalan nyelven. Ugyanakkor Tolsztojnál gyakran találkozunk rendkívül összetett cselekményvezetéssel, nagyszámú szereplővel és jelentős karakterfejlődéssel a könyv elejétől a végéig.
A „Háború és béke” Napóleon oroszországi hadjáratát mutatja be, és azt, hogy a különböző társadalmi háttérrel rendelkező szereplők hogyan birkóznak meg a saját, egyedi problémáikkal ezekben a vészterhes időkben.
A hang és a téboly – William Faulkner
William Faulkner „A hang és a téboly” című regénye két évig várt a kritikai elismerésre, és a szerzőnek még két további kötetet kellett kiadnia, mire ez megérkezett. Bár az amerikai irodalom egyik csúcsteljesítményének tartják, a regény cselekménye korántsem könnyen követhető.
A történet a Mississippi állambeli Jeffersonban élő arisztokrata Compson család 30 évét öleli fel. Az író azonban négy részre tagolja a cselekményt, különféle elbeszélői stílusokat alkalmaz, és tudatfolyam‑technikával több nézőpontból is elmondja az eseményeket. Igazi erőpróba a klasszikus irodalom rajongóinak.
A gravitáció szivárványa – Thomas Pynchon
A kémregények gyakran könnyed, szórakoztató olvasmányok, és szinte minden korosztály kedvencei, de „A gravitáció szivárványa” messze nem átlagos darab. Ez az egyik legnehezebben befogadható olyan mű, amely a második világháború idején, titkos katonai szervezetek világában játszódik.
Noha önmagában izgalmas lehet olvasni a nácik titkos rakétakísérleteiről, a sok narratív szál és az összetett szereplők miatt a történetvezetés több helyen szinte követhetetlenné válik, így a könyv meglehetősen kemény dió.
Az ős – Ayn Rand
Az „Ős” megírása 12 évig tartott, mire végül megjelenhetett, és sokak szerint Ayn Rand legnagyobb szabású műve. Az írónőnek az emberi létről, a nehéz kérdésekre adott válaszokról és a társadalom jövőjéről vallott nézetei azonban egyfajta narratív rémálmot teremtenek.
A regény egy izgalmas rejtély, rengeteg csavarral, amelyben egészen szokatlan központi áldozat jelenik meg ebben a műfajban – nem egy ember, hanem maga az emberi szellem.
Száz év magány – Gabriel Garcia Marquez
Gabriel Garcia Marquez regénye a Buendía család több generációját követi végig, akik a Macondo nevű, elszigetelt város alapítói. A sok szálon futó cselekmény, a rengeteg szereplő és a számos sorsfordító esemény jócskán próbára teszi az olvasót.
A főszereplők minden élményének hátterét Macondo városa adja. Az egyik központi téma a település átalakulása: a zárt, elzárt paradicsomból lassan egy hétköznapibb, a külvilághoz egyre szorosabban kapcsolódó hellyé válik.
A levelek háza – Mark Z. Danielewski
Mark Z. Danielewski első regénye, „A levelek háza” 2000-ben jelent meg. Egy experimentális regény megírása merész vállalás volt, de az írót olyan alkotók mellé emelte, mint Franz Kafka vagy Charles Dickens, akik a történelem legösszetettebb és legnagyobb hatású műveit jegyzik.
A narráció több réteget fűz egymásba, hiteles, megtört szereplőket vonultat fel, és tudatfolyam‑technikával épít fel egy rendkívül komplex cselekményt. Ahogy haladunk előre a történetben, a könyv egyre mélyebbre ás a saját rétegeiben, és időnként komoly fejtörést okozhat, mire az ember kibogozza a fő szálat.
Meztelen ebéd – William S. Burroughs
A „Meztelen ebéd” egy 1959‑ben megjelent angol nyelvű regény, amely egy heroinfüggő különös utazását követi végig. A zaklatott tempójú cselekmény, a fiktív helyszínek, a bizarr találkozások és kísérletezések miatt nehéz fonalon tartani a történetet. Tovább nehezíti az olvasást a kábítószer‑használat, az erőszak és a függőség nyers, sokszor egészen nyers, grafikus ábrázolása.
Mindezt az élet és a létezés sajátos, térben is elmosódó, folyékony ábrázolása kíséri – a „Meztelen ebéd” valódi kemény dió.
Tiszteletbeli említések
Akadt még néhány könyv, amely majdnem felkerült erre a listára – a novelláskötetektől a többkötetes, monumentális regényekig.
- Végtelen tréfa – David Foster Wallace
- A világítótoronyhoz – Virginia Woolf
- Canterbury mesék – Geoffrey Chaucer
- Az eltűnt idő nyomában – Marcel Proust
- A Karamazov testvérek – Fjodor Dosztojevszkij
- A Silmarilok és A Gyűrűk Ura – J. R. R. Tolkien
- Vérvörös ég – Cormac McCarthy
- Anna Karenina – Lev Tolsztoj
- A sötétség mélyén – Joseph Conrad
Szerencsére ma már sokkal könnyebb hozzáférni ezekhez a nagy falatnak számító irodalmi művekhez, és feldolgozni őket, mint valaha.
Speechify
Szövegfelolvasó (Text to Speech, TTS) szoftverek segíthetnek, ha a bonyolult művek olvasását vagy újraolvasását szeretnéd megkönnyíteni. A Speechify egy TTS olvasó, amely mesterséges intelligenciával természetes hangzású beszéddé alakítja az írott szöveget. Képes cikkekből, illusztrációkból és beolvasott dokumentumokból is valósidejű hangos narrációt generálni. Így minden korosztály és érdeklődési kör számára zökkenőmentessé válik az újraolvasás és a kívánt tempóban való haladás.
Próbáld ki a Speechifyt – és olvass, illetve érts meg akár a legnehezebb műveket is úgy, ahogy még soha korábban.
