A diszlexia a leggyakoribb, nyelvi alapú tanulási zavar, és előfordulása folyamatosan növekszik. Jellemzően az olvasás megértésével kapcsolatos nehézségekkel írják le.
A diszlexiások nehezen különböztetik meg és használják a fonémákat, amelyek a beszédhang legkisebb, önálló jelentést hordozó egységei. Jellemző még a fonetikus feldolgozás nehézsége, a szimbólumok és a hangváltozatokat jelölő betűk feldolgozásának problémája, gondot okozhatnak a számok, a hangok dekódolása, illetve az ismeretlen szavak olvasása a betű-hang tudás, helyesírási minták és szótagolás segítségével.
Az állapot kihat az olvasás, a beszéd, a betűzés és az idegen nyelvek tanulásának képességére. A diszlexiások több mint 80%-a küzd a szervezettséggel, a tervezéssel, a priorizálással, a figyelem fenntartásával zavaró körülmények között, illetve a pontossággal kapcsolatos problémákkal is.
A diszlexiások kreativitása általában nagyon magas, mivel jobban támaszkodnak az agy jobb oldalára, amely vizuális fókuszú, és a képeket, a nonverbális információkat, illetve a térbeli kapcsolatokat hatékonyabban kezeli, mint a szavakat. A zavar súlyossága egyénenként eltérő, és körülbelül 60/40 arányban érinti a férfiakat és nőket. A fiúkat azonban gyakrabban küldik kivizsgálásra.
Az Egyesült Államokban a lakosság 5–15%-a, azaz 15–45 millió ember diszlexiás, közülük körülbelül 2 millióan soha nem kaptak megfelelő diagnózist. Az Egyesült Államokban minden ötödik iskolás gyermek, vagyis körülbelül 20% diszlexiás.
A diszlexia leggyakoribb okai
Annak ellenére, hogy ez a leggyakoribb tanulási zavar, folyamatos kutatások folynak annak megfejtésére, milyen okok állhatnak az olvasási nehézségek kialakulása mögött. A diszlexia általában születéstől jelen van, és több tényezőből ered, például:
Genetika
A gyermekek kétszer nagyobb eséllyel lesznek diszlexiások, illetve fokozottabb a kockázatuk, ha egyik szülőjük is az. Ha mindkét szülő diszlexiás, a gyermek szinte biztosan örökli a rendellenességet.
A közelmúltbeli vizsgálatok az idegrendszeri képalkotó eljárások (pl. MRI és PET) segítségével kimutatták, hogy mind funkcionális, mind anatómiai eltérések tapasztalhatók a tanulási zavarokkal élők agyának nyelvi központjaiban.
Szokatlan sejtképződményeket is észleltek, és több gént is kapcsolatba hoztak a diszlexiával. Egyes érintettek agyának bal féltekéjén – amely az olvasási folyamatokért felelős – kevesebb elektromos aktivitás tapasztalható, főként az alsó parietális lebenyben, a középső és alsó temporális kéregben, illetve az alsó frontális gyrusban.
Környezeti tényezők
A környezet jelentős szerepet játszik a tanulásban és a memóriában, az epigenetikai változások pedig valószínűleg alapvetően befolyásolják az olvasási képességet. Az olyan tényezők, mint a szülők iskolai végzettsége és az oktatás minősége, nagy hatást gyakorolnak a tanulási képességekre. Ez magyarázatot adhat arra is, miért növekszik a diszlexia előfordulása az állami iskolákban, ahol a létszámnövekedés, a fokozott elvárások és a csökkenő források miatt kevesebb egyéni figyelem jut a nehézségekkel küzdő diákokra.
- A fejlődési diszlexia genetikus eredetű és/vagy születéskor jelen van, lehet elsődleges vagy másodlagos. A fiúknál gyakoribb, és általában felnőttkorra enyhül.
- Az elsődleges diszlexia örökletes.
- A másodlagos diszlexia terhesség vagy szülés közbeni komplikációk következménye.
- A szerzett diszlexia trauma, sérülés vagy betegség következtében alakul ki, amely érinti az agy nyelvi feldolgozási központjait. Felnőtteknél agysérülés, stroke vagy demencia miatt is jelentkezhetnek az ún. trauma-diszlexia tünetei. Nagyfokú stressz vagy érzelmi sokk nagyon korai életkorban szintén kiválthatja.
Tanulási és olvasási kihívások fogyatékossággal élők számára
A diszlexiásoknak nehézséget okozhat a szófelismerés és a fonématudatosság. Bármely életkorban észlelhető, és minden életszakaszban más jellegű kihívásokat jelent.
Óvodás gyermekek
- Késleltetett beszédfejlődés
- A betűk és színek megjegyzésének nehézsége
- Hibás szavak használata, hangok felcserélése, vagy az egymáshoz hasonló hangzású szavak összetévesztése
Általános és középiskolás gyerekek
- Nehezített az olvasás folyékonysága, az írás, az információfeldolgozás, illetve a sorrendben történő memorizálás
- Új szavak kiejtése vagy hasonló hangzású szavak dekódolása problémás
- Kerülik azokat a feladatokat, amelyek olvasási készségeket igényelnek
Tizenévesek és felnőttek
- Helyesírási nehézségek, új nyelv tanulásának gondjai vagy gyenge kézírás
- Szavak rossz kiejtése, memorizálási vagy számolási problémák
- Nehézség egy történet összefüggő elmondásában
- Csökkent önbecsülés
Ha egy gyermek nehezen tanul meg olvasni, fontos, hogy egy szakember kivizsgálja diszlexia szempontjából, áttekintve az előzményeket, az intelligenciát és a nyelvi képességeket. A lehetséges olvasási problémák már egészen korán felismerhetők, ami nagy előnyt jelenthet.
Az olyan tesztek, mint a Predictive Assessment of Reading (PAR), az olvasási készség kialakulását bejósló tényezőket mérik a nyelvi készségek és a fonológiai tudatosság értékelésével. A szűréseket gyakran óvodában és az első osztály elején végzik, hogy nyomon kövessék az elért eredményeket a hasonló korú tanulókhoz viszonyítva. Az intervenciós tervek középpontjában célzott fejlesztő tananyag áll.
A diszlexiás tanulók számára léteznek egyéni oktatási programok (IEP), amelyek személyre szabott tanítási módszereket biztosítanak a tanulmányi nehézségekkel küzdő diákoknak, figyelembe véve egyéni szükségleteiket, teszteredményeiket és tanulási profiljukat. Az IEP-en belül például elérhető különféle segítő technológia, amely lehetővé teszi, hogy a lemaradók felzárkózzanak, és áthidalják a szövegértési szakadékot.
Az IDA és egyéb hasznos források diszlexiához és más tanulási zavarokhoz
IDA
A Nemzetközi Diszlexia Szövetség (IDA), amelyet az 1920-as években alapítottak, a legrégebbi nonprofit jótékonysági szervezet, amely a diszlexia kutatásának és kezelésének szenteli működését. Azért dolgoznak, hogy támogatást, információt és speciális oktatási szolgáltatásokat nyújtsanak a diszlexiával vagy más tanulási zavarokkal érintett szakembereknek, egyéneknek és családoknak. Továbbra is úttörő kutatásokat folytatnak az olvasáskutatás és a multiszenzoros tanítás területén, hogy tanárokat képezzenek, és oktatási anyagokat publikáljanak.
Segítő technológia
A diszlexia megértése az 1990-es években felgyorsult, miután a kutatók számára elérhetővé váltak fejlett gépek, amelyekkel lehetőség nyílt megfigyelni az agyat, és információt szerezni arról, hogyan olvas, beszél vagy dolgozza fel valaki a nyelvet. A modern hardverek és szoftverek célja, hogy megkönnyítsék a diszlexiával élők életét, akik alternatív problémamegoldó módszerekkel érthetik meg hatékonyabban a világot. Mivel a diszlexiásoknak gyakran a hallgatás a leghatékonyabb tanulási mód, a segítő technológia egyre nagyobb szerepet kap a szövegértés támogatásában.
A számítógépes tanulási programok fejlesztik az olvasási, írási, gépelési és számolási készségeket. Az információ- és adatmenedzserek javítják a feladatok megszervezését, segítik a napi időbeosztás, programok és események tervezését. Ezek az alkalmazások elérhetők mobil eszközökön vagy telepíthetők PC-re is.
- Az audiokönyvek és a szövegfelolvasó alkalmazások, mint például a Speechify, alapvető akadálymentesítő eszközök, amelyek hatékonyabb tanulást tesznek lehetővé az írott szöveg hangos beszéddé alakításával.
- A beszédfelismerő szoftverrel a felhasználók diktálhatnak vagy beszélhetnek a számítógéphez, amely a beszédet szöveggé alakítja.
- Az elmetérképező szoftverek lehetővé teszik a diszlexiások számára, hogy gondolataikról diagramokat és folyamatábrákat készítsenek, így hatékonyabban tudják megszervezni munkájukat.
- A szkennelő szoftverek és az okos tollak digitális formában rögzítik a jegyzeteket, és lehetővé teszik, hogy a felhasználó elmentse, meghallgassa vagy nyomon kövesse az írt szöveget.
- A helyesírás-ellenőrzők és lektoráló szoftverek automatikusan javítják az írásos kommunikációt.
- A tabletek és okostelefonok segítenek az időgazdálkodásban.
Learning Ally
A Learning Ally egy nonprofit speciális oktatási szervezet, amely innovatív és integrált eszközöket biztosít az agytudomány és a kutatás alapján, hogy segítse a pedagógusokat a tartós változás és a fejlődés elérésében az olvasás és a tanulói teljesítmény területén. Küldetésük az, hogy a diszlexiás diákok életét a sikeresség irányába fordítsák az óvodától egészen a középiskoláig, bevált, hatékony megoldások révén.
A College Success Program forrásokat és támogatást kínál a sikeres főiskolai/egyetemi pályafutás megtervezéséhez és a jövőre való felkészüléshez. A Learning Ally korai felmérést, intervenciót, interaktív szakmai fejlesztést és tanítási módszereket ötvöz, hogy felderítse és megelőzze a tanulási problémákat, így az olvasók önálló, motivált tanulókká válnak, akik társadalmilag, érzelmileg és tanulmányilag is sikeresek lehetnek.
GYIK
Van-e a diszlexiásoknak átlagon felüli intelligenciája?
Ahogy az általános népességnél, úgy a diszlexiásoknál is változó lehet az értelmi képességek szintje, függetlenül az olvasási nehézségektől.
Melyik az a 4 típusú diszlexia?
- Fonetikai diszlexia: (dysphonetikus vagy auditív diszlexia) – ebben a típusban nehézséget okoz a betűk, szótagok hangjainak feldolgozása és az ezekhez tartozó írott formák összekapcsolása.
- Felületi diszlexia: (dyseideticus vagy vizuális diszlexia) – vizuális feldolgozási zavar jellemzi, amely megnehezíti az egész szavak felismerését, megtanulását és megjegyzését.
- Gyors névfelismerési zavar esetén a betűk, számok, színek vagy tárgyak gyors és spontán megnevezése okoz problémát.
- Dupla deficit diszlexia: egyszerre mutat hiányosságokat a fonológiai feldolgozás és a megnevezési sebesség tekintetében.
Mi a leggyakoribb társuló állapot a diszlexiához?
- A diszgráfia az írás vagy gépelés, illetve a finommotoros készségek zavarával jár, gyakran a szem-kéz koordináció problémái miatt; nehezíti a sorrendiséget igénylő feladatokat, például a csomózást vagy az ismétlődő mozgásokat.
- A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egy neurodevelopmentális zavar, amelyet általában gyermekkorban diagnosztizálnak először. Jellemző rá a hiperaktivitás, a koncentráció fenntartásának nehézsége vagy az impulzív viselkedés. A diszlexia és az ADHD gyakran társul: a diszlexiások 15–24%-ának van ADHD-ja, míg az ADHD-sok 35%-ának van diszlexiája.
- A bal–jobb irányzavar, más néven iránydiszlexia, azt jelenti, hogy az illető nem tudja megkülönböztetni a bal és a jobb oldalát.
- A diszkalkulia, vagyis számolási vagy matematikai diszlexia, megnehezíti a számolást, a problémamegoldást és az alapvető matematikai készségek elsajátítását.
- Az auditív feldolgozási zavar az észlelt információ feldolgozásának nehézsége, amely memória- és sorrendi problémákat okoz.
Kinőhető a diszlexia?
Nem, a diszlexia nem múlik el. Azonban MRI-vizsgálatok bizonyítják, hogy az agy neuroplasztikus, tehát képes a változásra. Ezért a korai beavatkozás, az olvasástanítás és a megfelelő támogatás nagyban enyhítheti a diszlexiával járó tanulási nehézségeket.
Érdekességek a diszlexiáról
- A NASA dolgozóinak több mint 50%-a diszlexiás.
- A cipőfűző helyes megkötésének nehézsége, az analóg óra leolvasásának problémája, valamint a gyakori gyermekkori fülgyulladás mind a diszlexia előrejelzői lehetnek.
- A diszlexiások bizonyos betűtípusokkal, írásstílusokkal és médiumokkal jobban tudnak olvasni.
- A diszlexia kifejezés a görög disz (nehezített) és lexis (nyelv) szavak összetételével jött létre.
- A diszlexiát eredetileg olvasási vakságnak nevezték.
