Sokan szeretnek a Wikipédián keresztül új tudást szerezni. A cikkek folyamatosan frissülnek a Wikipédián, így a tudásuk valós időben bővülhet. Bár a vizuális megjelenítés lenyűgöző, néhány cikk elég hosszú lehet. Előfordulhat, hogy nehéz végigolvasni bizonyos bejegyzéseket, például amelyek Stephen LaPorte-ral vagy Mahmoud Hashemivel kapcsolatosak.
Mi lenne, ha egyszerűen csak meghallgathatnád a kedvenc Wikipédia-oldaladat? Ebből az útmutatóból mindent megtudhatsz erről, és még sok minden másról is. Először azonban nézzük meg, mi is a Wikipédia, hogyan működik, majd azt, hogyan hallgathatod meg különböző eszközök segítségével.
Mi az a Wikipédia?
A Wikipédia, amelyet gyakran az "emberek enciklopédiájaként" is emlegetnek, egy hatalmas, többnyelvű, webalapú enciklopédia, amelyhez bárki szabadon hozzáférhet, ha van internetkapcsolata.
2001-ben alapította Jimmy Wales és Larry Sanger, és a Wikipédia az évek során exponenciálisan nőtt, napjaink egyik leglátogatottabb weboldalává vált. Nevét a "wiki" (egy közösségi weboldal típusa) és az "enciklopédia" szavak összevonásából kapta.
A Wikipédia alapvetően egy együttműködésre épülő platform. Ellentétben a hagyományos enciklopédiákkal, amelyeket szűk szakértői kör ír és szerkeszt, a Wikipédia lehetővé teszi bárki számára, háttértől és szaktudástól függetlenül, hogy szerkessze a cikkeket, illetve hozzátegyen vagy töröljön információkat.
Ez a nyílt szerkesztési modell azon a meggyőződésen alapul, hogy a különböző háttérrel rendelkező közreműködők kollektív tudása képes átfogó, naprakész és sokféle nézőpontot tükröző tartalmat létrehozni.
A Wikipédia egyik legfigyelemreméltóbb sajátossága az elkötelezettsége a semlegesség iránt. A cikkeket semleges szemszögből kell írni, vagyis minden jelentős nézőpontot méltányosan kell bemutatni a témában anélkül, hogy állást foglalnának.
Ezt a semlegességet egy szigorú közösségi ellenőrzési rendszer garantálja, melynek során tapasztalt szerkesztők, úgynevezett "Wikipédisták" követik nyomon a változtatásokat, és ügyelnek arra, hogy a tartalom megfeleljen a Wikipédia irányelveinek.
A Wikipédia tartalmának hatalmas mértéke valóban lenyűgöző. A történelemtől, tudománytól és művészettől kezdve a popkultúrán, aktuális eseményeken és ritka érdekességeken át szinte minden témát lefed. 2023 januárjáig például csak angol nyelven több mint 6 millió cikk szerepelt, és további milliók más nyelveken.
Ezt a széleskörű lefedettséget önkéntes közreműködők fáradhatatlan munkája teszi lehetővé, akik világszerte másodpercenként átlagosan 1,9 szerkesztést hajtanak végre.
A Wikipédia szabad tudás iránti elkötelezettsége a licencelésben is jól látszik. A Wikipédia minden tartalma Creative Commons Attribution-ShareAlike licenc alatt érhető el, amely bárki számára lehetővé teszi a tartalom használatát, módosítását és terjesztését, ha megjelöli a Wikipédiát, valamint a származtatott műveket is ugyanazzal a licenccel osztja meg.
Ez a nyílt licencelési modell számtalan felhasználási lehetőséget teremtett a Wikipédia tartalmai számára – az oktatási anyagoktól a kutatási projektekig –, így a tudás nemcsak hozzáférhető, de újrafelhasználható is marad.
Eszedbe jutott már, hogy jó lenne meghallgatni a Wikipédiát?
Ha szeretnéd, hogy a Wikipédia cikkei még elérhetőbbek legyenek, próbáld ki, milyen, ha felolvastatod őket. Áttekintheted a legfrissebb változtatásokat, és olyan eszközöket is használhatsz, mint a Github vagy a Bitlisten, hogy szélesítsd a látóköröd. Vannak nyílt forráskódú programok is, amelyek háttérzenei aláfestést adnak bizonyos témák olvasása közben, például a Bitcoin esetében.
Íme néhány ok, amiért érdemes lehet meghallgatni a cikkeidet:
- Útközben is „elolvashatod” a cikket.
- Vezetés vagy vacsorafőzés közben is hallgathatsz tartalmakat akár új szerzőktől is.
- Növelheted a „olvasási” sebességet, így több cikket tudsz meghallgatni ebben az ingyenes enciklopédiában.
- Ha nehezen olvasol, egy szövegfelolvasó eszköz rengeteget segíthet. A Speechify segítségével teljes mértékben kihasználhatod a Wikipédia hangos „olvasását”. Ez különösen hasznos tanulási nehézségekkel vagy látásproblémákkal élőknek.
Ez remek lehetőség arra, hogy bármilyen témában bővítsd az ismereteidet, beleértve a Wikimedia alapítványt is. Olyan emberek, mint Brian Eno és Maximillian Laumeister is fontos szerepet játszottak benne. Ha igazán ki akarod használni mindazt, amit a Wikipédia nyújt, használj szövegfelolvasó eszközt – így rövidebb idő alatt több cikket hallgathatsz végig.
Wikipédiát hallgatni TTS eszközzel
Az automatikus botoknak köszönhetően egyre több szerkesztés történik az angol Wikipédián. Emiatt nehezebb lehet minden információn átrágnod magad. Ebben segíthetnek a szövegfelolvasó eszközök.
Hogyan működnek a szövegfelolvasók? Ezek az eszközök képesek a képernyőn lévő szöveget beszéddé alakítani. Így nem kell olvasnod, hanem egyszerűen meghallgathatod az információt. Vannak olyan megoldások is, amelyeknél testre szabhatod a hangot: módosíthatod az olvasási sebességet, finomhangolhatod a kiejtést, sőt bizonyos cikkeket akár le is fordíthatsz. Ezáltal a Wikipédia információi sokkal elérhetőbbé válnak számodra.
Szövegből beszéd eszközök
Számos olyan eszköz létezik, amelyek segítenek szöveget beszéddé alakítani. Ezek közül néhány:
- Murf.ai: Könnyen használható program, gyors, megbízható, és sok beállítási lehetőséget kínál. Hátránya, hogy a legjobb funkciókért már mélyebben a zsebedbe kell nyúlni.
- TTS Tool: Ez egy teljesen ingyenes eszköz. Csak látogass el a weboldalra, másold be a szöveget a mezőbe, majd nyomj a lejátszásra. Hátránya, hogy a hangok elég gépiesek.
- Speechify: Napjaink egyik legnépszerűbb szövegfelolvasó programja. Testre szabhatod a hangot, megadhatod az olvasási sebességet, sőt cikkeket is lefordíthatsz egyik nyelvről a másikra. Rendkívül egyszerű használni, és ár-érték arányban is kiemelkedő.
Ajánlásunk: Speechify
Ha a legjobb programot keresed a kedvenc Wikipédia-cikkeidből álló lejátszási lista készítéséhez, válaszd a Speechify-t. Bár vannak, akik a listen.hatnote.com-ot részesítik előnyben, a Speechify egyszerűen jobb. Szabályozhatod az olvasási sebességet, megváltoztathatsz minden paramétert a hangban, és akár kedvenc cikkeidet is úgy hallgathatod, mintha a kedvenc podcastjeidet indítanád el.
Van ingyenes verzió is, de a prémium csomaghoz is jár egy ingyenes próbaidőszak. Ha szeretnéd meghallgatni kedvenc cikkeidet, vesd be a Speechify-t!
GYIK
Hogyan befolyásolja a szerkesztés mérete azt, amit hallok, amikor hallgatom a Wikipédiát?
Amikor hallgatod a Wikipédiát, a szerkesztés nagysága jelentősen befolyásolja a hangélményt. A nagyobb szerkesztések általában mélyebb, hosszabb hangokat eredményeznek, míg a kisebb szerkesztések rövidebb, magasabb hangokat adnak. Ez a hangzásbeli visszacsatolás lehetővé teszi, hogy valós időben érzékeld a szerkesztések nagyságrendjét.
Zöld és lila köröket vettem észre Wikipédiát hallgatva. Mit jelentenek ezek?
A zöld és lila körök különböző szerkesztéstípusokat jelölnek. A zöld körök általában a regisztrálatlan felhasználók szerkesztéseit, míg a lila körök a regisztrált tagok módosításait jelentik. Ezzel a különbségtétellel azonnal láthatod, mennyire sokféle közreműködő formálja éppen a Wikipédiát.
Van lehetőség arra, hogy ne csak hangokkal, hanem ténylegesen a szerkesztések tartalmát is felolvassa a Wikipédia?
Bár a "Wikipédiát hallgatni" alapvető funkciója az, hogy a szerkesztéseket hangokkal jelenítse meg, ha érdekelne a szerkesztések tényleges tartalmának felolvasása, érdemes kipróbálni harmadik féltől származó eszközöket vagy böngészőbővítményeket. Ezek képesek a szöveget beszéddé alakítani, így akár a szerkesztések részleteit vagy bármely számodra érdekes tartalmat is meghallgathatsz a Wikipédián.
