A pedagógusoknak minden tanuló igényeit figyelembe kell venniük. Sokan viselkedési támogatást igényelnek, amit a közoktatásban gyakran nehéz biztosítani. Ilyenkor sokszor valamilyen tanulási beavatkozás az, ami a leghatékonyabbnak bizonyul.
Itt válik igazán fontossá a többszintű támogatási rendszer (MTSS).
Az MTSS lehetőséget ad a tanároknak, hogy megfelelően támogassák a sajátos nevelési igényű diákokat. Ez egy professzionális tanulási keretrendszer, amely eszköztárat biztosít a pedagógusok számára a fogyatékkal élő tanulók oktatásához. Ez a cikk részletesebben bemutatja az MTSS-t és a leggyakrabban használt eszközeit.
Mit jelent a többszintű támogatási rendszer?
Az MTSS egy többszintű szakmai fejlesztési és tanulási struktúra. A rendszer adatvezérelt megközelítést alkalmaz, hogy a tanulói értékeléseket az ő tanulási igényeikkel összehangolja. Az eredmény egy magas színvonalú tanulási keretrendszer, amely javítja a diákok teljesítményét.
Az adatok segítségével a pedagógusok olyan keretrendszereket alkotnak, amelyek biztosítják, hogy a legtöbb tanuló jól reagáljon az alapoktatásra. Ez az adatvezérelt megközelítés azt is megkönnyíti, hogy felismerjék azokat a diákokat, akiknek további segítségre van szükségük.
Melyek az MTSS három szintje?
Az MTSS három szintből áll, amelyek révén a pedagógusok alaposabb képet kaphatnak a diákokról.
1. szint – az egész osztály
Az alapszintű osztályba tartozó minden tanuló ebbe a szintbe esik. Ezek a diákok általában erős problémamegoldó készségekkel rendelkeznek, amelyeket csoportmunkában is jól tudnak hasznosítani.
Az iskola minden diákot figyelemmel kísér az osztályban, hogy időben felismerjék azokat, akik lemaradnak. Ők lépnek tovább a 2. szintre.
2. szint – kiscsoportos beavatkozások
A második szintbe tartozók célzott támogatást kapnak kiscsoportos tanítás során. A legtöbben ezek mellett a beavatkozások mellett továbbra is részt vesznek az 1. szintű foglalkozásokon is.
Ezek az órák az egyes tanulókra és azok döntéshozatali, problémamegoldó nehézségeire fókuszálnak. A haladást folyamatosan nyomon követik, hogy azonosítsák azokat, akik ezen a szinten sem fejlődnek megfelelő ütemben.
3. szint – intenzív beavatkozás
Az ebbe a szintbe tartozó diákok sokkal intenzívebb támogatást kapnak, például egyéni foglalkozásokat. A tanuló továbbra is tölthet időt az általános osztályban, de elsősorban olyan foglalkozásokon vesz részt, amelyek kifejezetten az ő szükségleteihez igazodnak.
Egy példa az MTSS működésére
Bár az MTSS szintjei minden változatban azonosak, alkalmazásuk eltérő lehet. Íme két gyakori megoldás.
Válasz a beavatkozásra (RTI)
Ez az MTSS változat azoknak a tanulóknak segít, akik tanulási nehézségekkel küzdenek. Egy tankerület például használhatja arra, hogy azonosítsa a sajátos nevelési igényű diákokat.
Ebben az esetben az MTSS szintjei azért vannak jelen, hogy a támogatás mértékét az iskola által meghatározott mérőszámok alapján növeljék. A pedagógusok gyakran használnak haladáskövető eszközöket is a tanulók értékelésére és a megfelelő szint meghatározására.
Az RTI segít a tanároknak korán felismerni, hogy egy tanulónak különleges erőforrásokra van szüksége. Fontos azonban, hogy önmagában nem minősül sajátos nevelési igényű programnak.
Pozitív viselkedésformálás és támogatás (PBIS)
Az iskolák gyakran alkalmazzák a PBIS-t a megfelelő viselkedés és a biztonsági készségek fejlesztésére.
A diákokat megtanítják arra, hogyan kell viselkedniük. Ezek az útmutatások mindig pozitív üzeneteket hordoznak. Például az iskola inkább azt mondja: „figyelj oda”, nem pedig azt, hogy „ne beszélj vissza”.
Itt is érvényesül a szintek rendszere. Akik nehezebben követik az útmutatásokat, magasabb szintre kerülnek. Akik továbbra is nehézséget tapasztalnak, intenzívebb segítséget kapnak. Az RTI és a PBIS egyaránt minden iskolai évfolyamon alkalmazható.
Eszközök, amelyek támogatják az MTSS-t
A tanároknak adatalapú döntéseket kell hozniuk az MTSS keretein belül. Ráadásul az MTSS nem egy általános szűrőfolyamat. A demográfiai és tanulási képességbeli különbségek befolyásolják, hogyan működik ez a rendszer.
Szerencsére a tanároknak többféle eszköz és sablon áll rendelkezésükre, amelyek segítenek az MTSS-keretek kialakításában.
Értékelési rubrikák
A rubrika olyan értékelő eszköz, amely segít a tanárnak megítélni a tanuló munkájának minőségét. Gyakran tartalmazza az adott szempontok különböző minőségi szintjeit is.
Képzelje el például, hogy középiskolai tanárként angolul tanuló diákokkal dolgozik. Használhat értékelési rubrikát annak megítélésére, mennyire jól beszéli egy tanuló a nyelvet. A rubrikán szerepelhetnek minőségi szintek, például „Kiemelkedő”, „Jó” és „Fejlesztendő”.
Egy MTSS keretrendszerben azok, akik a „Fejlesztendő” kategóriába esnek, nagy valószínűséggel profitálnának a 2. vagy 3. szintű beavatkozásból.
Értékelő skálák
Az értékelő skálák hasonlóan működnek, mint a rubrikák. A fő különbség, hogy ezek zárt végűek, vagyis pontos kérdésre kell választ adni a teljesítménnyel kapcsolatban.
Egyszerű példák lehetnek olyan kérdőívek, ahol az emberek 1-től 5-ig értékelhetik az elégedettségüket. Az MTSS-ben egy értékelő skála alapot adhat a bizonyítékokon nyugvó beavatkozáshoz. Azok a diákok, akik több szempont alapján is alacsony pontszámot érnek el, gyakran speciális oktatást igényelnek.
Kérdőívek
A kérdőívek, csakúgy, mint az értékelő skálák, rögzített válaszlehetőséget adnak. Ugyanakkor itt a diák aktívabb résztvevő is lehet.
Például egy tanár kioszthat egy anonim kérdőívet az egész osztálynak. Ebben lehetnek olyan kérdések, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanuló megítélje, hogyan halad egy adott tantárgyban.
A tanárok ellenőrizhetik ezeket az eredményeket, hogy lássák, ki érzi úgy, hogy extra segítségre van szüksége. Természetesen az iskolák is használhatják a kérdőíveket arra, hogy a tanárok értékeljék velük tanulóikat.
Ellenőrzőlisták
Az ellenőrzőlisták leegyszerűsítik a kérdéseket és a kritériumokat „igen” vagy „nem” válaszokra. Itt is kérdezhetünk, vagy kijelentést tehetünk, amelyre a tanár egyszerű „igen” vagy „nem” választ ad.
Egy alapvető példa: „Jól figyel a tanuló az órán?” Az erre adott „nem” válasz arra utalhat, hogy a diák figyelemproblémákkal küzd, ami tanulási nehézséget jelezhet. Ha több hasonlóan negatív válasz is születik, az ellenőrzőlista már indokolhatja a beavatkozást.
Szövegből beszéd alkalmazások
A listán szereplő többi tételtől eltérően, a szövegből beszéd szoftver nem értékelő eszköz. Ehelyett olyan eszköz, amelyet a tanárok a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására használhatnak.
A diszlexiás gyermekek tanítása jó példa erre. Sokuknak nehézséget okoz az olvasás, amit az értékelési eszközök is kimutathatnak.
Az értékelés alapján a tanár hozzáférést adhat egy szövegből beszéd alkalmazáshoz. A diák így hangosan is meghallgathatja a szövegeket. Ennek köszönhetően a diszlexiás tanuló lépést tud tartani a többiekkel, hiszen nem kell az olvasással küzdenie.
Hogyan segíthet a Speechify az MTSS bevezetésében
A Speechify egy szövegből beszéd szoftver, amelynek számos iskolai felhasználása lehetséges. A diákok a Speechify segítségével hangosan hallgathatják meg a szöveget, ami ideális például diszlexiás tanulók számára. Emiatt a Speechify hasznos kiegészítője lehet az MTSS magasabb szintjeinek.
A Speechify 14 nyelven elérhető, és van Android, iOS, macOS és Google Chrome verziója is. Próbálja ki ingyen még ma, és nézze meg, mennyire illik az Ön osztályához.
GYIK
Mik az MTSS stratégiák?
Az MTSS stratégiák segítik a tanárokat abban, hogy felmérjék tanulóik igényeit, és ezekhez igazítsák a támogatást.
Milyen előnyei vannak az MTSS-nek?
Az MTSS lehetővé teszi, hogy a tanárok időben azonosítsák a sajátos nevelési igényű gyerekeket.
Mi a különbség az MTSS és a hagyományos oktatás között?
A háromszintű rendszer és az egyéni beavatkozások jelentik a legnagyobb különbséget a hagyományos oktatáshoz képest.
Mi az MTSS legfontosabb eleme?
Egy olyan tanár, aki képes hatékonyan értelmezni az eredményeket, kulcsfontosságú szereplője az MTSS-nek.
