A diszlexia mítoszai
A diszlexia egy tanulási zavar, amely különböző tüneteket foglal magában, és ezek miatt az érintetteknek nehézséget okoznak a nyelvi készségek. Ez az állapot problémákat idézhet elő a beszéd, a helyesírás, az írás, és leginkább az olvasás területén.
A diszlexia jelei sokfélék és szerteágazóak, de magukban foglalhatják az átlag alatti olvasásértést, a betűk és hangjaik elsajátításának nehézségét, valamint a helyesírási problémákat. Sokan hiszik azt, hogy a diszlexiások visszafelé látják vagy olvassák a betűket, és ez határozza meg a diszlexiát, pedig ennél jóval többről van szó.
Sajnos ez csak egy a diszlexiával kapcsolatos számos mítosz közül. Ez a cikk bemutatja és helyreteszi a legelterjedtebb tévhiteket erről az állapotról.
Diszlexia-mítoszok, amelyeknek ne dőljön be
Ahogy más tanulási zavarokkal kapcsolatban, úgy a diszlexiáról is számos tévhit kering. Ez az állapot kezelhető, és sokan, akik ezzel küzdenek, a nehézségeik ellenére is sikeresek lettek. A diszlexiás gyerekek általában szeretnek tanulni, és speciális oktatásban is részesülhetnek, amely segíthet nekik leküzdeni az olvasási nehézségeket. Sajnos a diszlexiáról szóló tévhitek sokszor mégis tartják magukat.
A diszlexiával kapcsolatos leggyakoribb mítoszok a következők:
1. mítosz – Okos emberek sosem lesznek diszlexiások
Nincs összefüggés az intelligencia és a diszlexia között. Sőt, a közhiedelemmel ellentétben sok diszlexiás ember vitte sokra, és rendkívül sikeres karriert futott be. Richard Bronson, a Virgin Group alapítója és vállalkozó, fiatalon diszlexiával küzdött. Más ismert személyek: Cher színész/előadóművész, Anderson Cooper újságíró, valamint Robin Williams humorista. A Nobel-díjas fizikus, Albert Einsteinről is úgy tartják, hogy diszlexiás volt.
2. mítosz – A diszlexiások visszafelé olvasnak és írnak
A diszlexiások alapvetően ugyanúgy olvasnak, mint azok, akiknél nem áll fenn ez az állapot. Ez nem látásprobléma, habár néha előfordulhat, hogy összekeverik vagy felcserélik a betűket. Ez a jelenség a második osztályos, dokumentált diszlexiával nem rendelkező gyermekeknél is gyakori lehet.
3. mítosz – Diszlexiával képtelenség olvasni
Ez a gyakori tévhit teljesen hamis. A diszlexiások általában küzdenek az olvasással, és fiatal korukban olvasási készségeik átlag alattiak lehetnek, de ez közel sem jelenti azt, hogy nem képesek olvasni. Sokan közülük idővel mégis kiváló olvasókká válnak, annak ellenére, hogy korábban gyengébb képességekkel rendelkeztek ezen a téren.
4. mítosz – A diszlexia ritka
Ez nem igaz. Egyes kutatások szerint az USA lakosságának 5–10%-a valamilyen formában, az enyhétől a súlyosig, diszlexiás. A diszlexia a leggyakoribb oka az olvasási nehézségeknek általános iskolás gyerekeknél. Sok olvasási nehézséggel küzdő gyermeknél a diszlexia nincs is diagnosztizálva.
5. mítosz – A diszlexiásoknak csak jobban kellene próbálkozniuk
Az olvasási problémákkal élő diszlexiás gyerekek nem tudják leküzdeni tanulási nehézségeiket pusztán azzal, hogy jobban megerőltetik magukat. Ez az állapot nem a lustaság kérdése. Sajnos sok pedagógus mégis így gondolkodik a diszlexiás gyerekekről. Ha azt hallják, hogy „csak jobban kell igyekezniük”, könnyen alacsony önértékelést alakíthatnak ki. Számukra más típusú olvasástanításra van szükség, mert másként tanulnak. Az agyuk máshogy dolgozza fel az információt, ezért eltérő megközelítésre van szükségük.
6. mítosz – A diszlexiát nem lehet diagnosztizálni
Bár a diagnosztizálás nehéz lehet, tévhit, hogy a diszlexiát nem lehet megállapítani. Helyes diagnózis csak a hangfeldolgozásban jártas szakember segítségével lehetséges. A diagnózis rendszerint akkor születik, amikor a diszlexia több jellegzetes tünete is azonosítható. Mivel a diszlexia tanulási zavar, a diagnózis kihívást jelent, de korántsem lehetetlen.
Használja a Speechify szövegfelolvasót olvasási segédeszközként diszlexiásoknak
A Speechify egy szövegfelolvasó eszköz, amely diszlexiás gyerekeknek, középiskolás diákoknak és felnőtteknek is segíthet. A szövegfelolvasó technológia javíthatja a diszlexiások szófelismerési képességeit. Ez akkor történik, amikor olvasás közben egyszerre hallják is a szöveget felolvasva. A Speechify szövegfelolvasó technológiája gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt segítséget nyújt olvasási nehézségek esetén.
Működik iOS-, Android- és Mac rendszeren, és rendelkezik Google Chrome-bővítménnyel is. A Speechify használatának egyik szórakoztató része, hogy meg lehet változtatni a narrátor hangját, sőt, olykor akár egy híresség hangjára is.
Próbálja ki a Speechify-t még ma.
GYIK
Mi az a diszlexia-paradoxon?
A diszlexia-paradoxon az az időszak, ami a diszlexia első diagnózisa és a tanulási zavar első kezelése között eltelik. A kutatások szerint az a legkedvezőbb, ha ez legkésőbb második osztályig megtörténik.
A diszlexiásoknak magasabb az IQ-juk?
Néhány kutatás szerint a legtöbb diszlexiásnak átlagos vagy átlag feletti IQ-ja van. A diszlexia önmagában nem utal magasabb vagy alacsonyabb intelligenciára, és ez fordítva is igaz.
Mik a diszlexia előnyei?
Sok diszlexiás ember rendelkezik rendkívüli képességgel az újszerű, kreatív gondolkodásra, és általában nagyon jó a kritikus gondolkodásban is.
Melyek a diszlexia típusai?
A leggyakoribb diszlexia-típusok: dupla deficit diszlexia, gyors névadási deficit, fonológiai diszlexia és felszíni diszlexia.
Hogyan diagnosztizálják a diszlexiát?
A diagnózis általában az olvasási, írási készségek és az azonosságmegállapítási sebesség vizsgálatából, valamint az auditív és vizuális információk feldolgozásának méréséből áll. A fonématudatosság vizsgálata is hasznosnak bizonyult a diagnosztikában.
Jobb memóriájuk van a diszlexiásoknak?
A kutatók megállapították, hogy egyes diszlexiások szokatlanul erős hosszú távú memóriával rendelkeznek, annak ellenére, hogy gyenge az olvasásértésük, és más tanulási nehézségeik is vannak.
Mi a különbség a diszlexia és a diszkalkulia között?
A diszlexia az olvasási folyékonyságot és a szövegértést nehezíti. A diszkalkulia a matematikai fogalmak megértését nehezíti azok számára, akik ezzel küzdenek. Mindkettő tanulási zavar. A diszkalkulia gyakoribb az ADHD-s gyerekeknél.
Mi az Elmeelmélet?
Az Elmeelmélet azt vizsgálja, hogy az emberek hogyan érzékelik mások mentális állapotát, és hogyan használják ezt az információt annak előrejelzésére, hogyan reagálnak különböző helyzetekre. Néhány kutatás az Elmeelmélet kognitív hátterére és arra irányul, hogyan dolgozzák fel az információkat a diszlexiás felnőttek.
Van összefüggés a diszlexia és az intelligencia között?
A Nemzetközi Diszlexia Szövetség egyértelművé tette, hogy nincs közvetlen összefüggés a diszlexia és az intelligencia között. Néhány tanulmány szerint azonban a diszlexiásoknak jobb a memóriájuk, és képesek fejlett gondolkodásra. A legtöbb diszlexiás átlagos vagy akár átlag feletti intelligenciával rendelkezik.
