Gyermekeink oktatása talán az egyik legfontosabb feladat a modern világban. A gyerekek jelentik a jövőt, és a mai diákok igényei messze túlmutatnak a hagyományos tantermi lehetőségeken. A tanároknak proaktív lépéseket kell tenniük néhány idegtudományi alap megismerése felé, és arra, hogy ezek miként változtatják meg az oktatás és a mentális egészség megközelítését.
A neurodiverzitás oktatásban való alkalmazásának egyik vezető alakja Thomas Armstrong, Ph.D., aki az Awakening Genius in the Classroom című könyv szerzője és az Amerikai Tanulás- és Emberi Fejlődés Intézetének ügyvezető igazgatója. Könyvében azt írja, a tanároknak segíteniük kell a gyermekeket abban, hogy „felfedezzék belső zsenijüket, és támogassák őket abban, hogy ezt olyan utakra tereljék, melyek személyes beteljesülést hoznak és mások javára is válnak.” Ez a megközelítés a kreativitást is magában foglalja, amit Armstrong szerint a gyerekek bőséggel birtokolnak, mivel még nem találkoztak a „társadalom hagyományos hozzáállásával”.
Íme 5 módszer a neurodiverzitás támogatására az osztályteremben, amelyek teret adnak a kreativitás kibontakozásának, és olyan eszközök, amelyekkel a tanárok gazdagíthatják óráikat, hogy a különböző tanulási stílusú gyermekek számára is elérhetővé tegyék az oktatást.
1. Biztosíts pszichológiailag biztonságos osztálytermi környezetet
Az autizmus spektrum zavarral (ASD), figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral (ADHD), diszlexiával, értelmi fogyatékossággal, tanulási zavarokkal és más speciális igényekkel élő gyermekek másképp dolgozzák fel a körülöttük lévő világot, mint a neurotipikus emberek. Ahhoz, hogy a gyerekek pszichológiailag biztonságban érezzék magukat bármilyen tanulási környezetben, az alábbi négy dolgot kell megélniük:
- Úgy érezzék, részei a közösségnek
- Testileg és lelkileg is biztonságban érezzék magukat az új dolgok tanulásához
- Elég biztonságban érezzék magukat ahhoz, hogy megosszák ötleteiket a csoporttal
- Biztonságban, felhatalmazva érezzék magukat arra is, hogy megkérdőjelezzék az értelmetlen beidegződéseket
Akár van IPR (egyéni fejlesztési terv) az osztályodban tanuló gyerekek számára, akár nincs, fizikai, mentális és pszichológiai szempontból is biztonságos környezet megteremtésével elősegítheted a sikeres tanulási stratégiák kialakítását. Néhány példa erre:
- Többféle módot biztosíts az információbefogadásra. Egyes diákok szívesen olvasnak csendben, másoknak a gyakorlati tapasztalat kell, megint mások hallás útján tanulnak a legjobban, amikor valaki beszél egy adott témáról vagy felolvas nekik. Például, ha van egy olvasandó könyvkészleted az osztályban, töltsd fel őket egy felolvasó programba, például Speechify-ba, hogy azok a diákok, akik inkább hallgatnák a szöveget, kérés nélkül is hozzáférhessenek – így elkerülhető, hogy a neurodivergens tanulók kellemetlenül érezzék magukat az igényükkel.
- Figyelj a testbeszédedre tanítás közben. A testbeszéded tükrözze azt, hogy valóban odafigyelsz a tanítványaidra, és hogy ők szerves, elfogadott részei az osztálynak. Fontos, hogy érezzék: itt bármilyen kérdés vagy új tanulási folyamat támogatott és szívesen látott.
- Tanítsd meg az idősebb diákokat az önérvényesítésre. Azok a tanulók, akik már értik saját tanulási különbségeiket, képesek kiállni magukért és megfogalmazni, mi segítheti őket az osztályban vagy terápiás környezetben. A felső tagozatos, gimnazista vagy idősebb diákok kipróbálhatják a különböző támogatásokat, hogy megtapasztalják, mi működik náluk legjobban, majd ezt igényelhetik is.
- Ismertesd a várhatókat, és légy következetes a szabályokban. Különösen a neurodivergens diákok igénylik a napirend és szervezettség adta biztonságot. Az állandó rutin jót tesz a gyerekeknek, és amikor következetes vagy, valamint világosan megfogalmazod az elvárásokat és a szabályok megszegésének következményeit, minden diák magabiztosabb lehet. Fontos, hogy egyetlen tanulónak se kelljen tartania attól, hogy megszégyenül, kinevetik, megbüntetik vagy kirekesztik.
- Kérdezd meg a diákokat, mire lenne szükségük. Ha látod, hogy valaki küszködik, kérdezd meg, szerintük milyen támogatás segítene nekik leginkább. Hívd fel rá a figyelmüket, hogy ha nekik van valami ötletük, amit még nem kínáltál fel megoldásként, akkor bátran hozzák eléd saját elképzeléseiket és eszközjavaslataikat.
2. Bontsd a tananyagot kisebb egységekre
Bár a neurodivergens gyermekek igen intelligensek, agyi felépítésük és kémiai sajátosságaik gyakran nem teszik lehetővé, hogy huzamosabb ideig egy dologra koncentráljanak. Ahelyett, hogy ezek a tanulók mellőzve, problémásként lennének kezelve, a tanárok segíthetnek nekik azzal, hogy a tananyagot kisebb, könnyebben feldolgozható részekre tagolják.
Emellett érdemes dinamikus tevékenységeket is beépíteni, amelyek különböző módokon segítik a tanulók megértését, például szerepjáték, rendszeres viták az osztályban, játékosított dolgozatírás vagy más kreatív tanulási lehetőségek révén.
3. Változatos tanítási stratégiákat alkalmazz
Az egyik legjobb módja annak, hogy fenntartsd a neurodivergens diákok érdeklődését, ha többféle tanítási stratégiát használsz. Különböző megközelítésekkel ugyanazt az anyagot különböző tanulási stílusú diákok is elsajátíthatják. Egyéni óraterveket is készíthetsz autista, diszlexiás, ADHD-s vagy más tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak, így mindenki a saját számára érthető formában kapja meg az alapvető tudást.
Az alábbiakban felsorolt néhány forrás segítheti a tanárokat a neurodiverzitás-barát osztályterem kialakításában.
- Az ASCD (Oktatásfejlesztési Egyesület). Az ASCD egy nonprofit szervezet, amely erőforrásokat és támogatást nyújt a tanároknak az oktatási kiválóság előmozdításához.
- Teachers Pay Teachers. A TPT egy digitális piactér, ahol a tanárok eredeti és egyedi, letölthető tananyagokat adhatnak-vehetnek.
- Speechify felolvasó alkalmazás. A felolvasó (Text-to-Speech, TTS) segíti a diszlexiás és más neurodivergens tanulókat abban, hogy gyorsan és hibamentesen olvassanak szöveget. Appként és böngésző-bővítményként is elérhető, szinte bármilyen eszközön, ahol van internet-hozzáférés.
- A Neurodiverz osztályterem című könyv Victoria Honeybourne-tól. Ez a könyv átfogó kiadvány azoknak a tanároknak, akik szeretnék megtanulni, milyen tanulási stratégiákat alkalmaznak a neurotipikus és neurodivergens diákok, és hogyan tudják ezeket támogatni az osztályban.
- Neurodiverzitás Ünnepi Hét. Az NCW minden évben megrendezi a neurodiverzitás ünnepi hetét, és számos digitális forrást kínál a tanároknak – óraterveket, értékeléseket, nyomtatványokat és még sok mást.
4. Ismerd meg tanítványaid erősségeit és gyengeségeit
A diákjaid erősségeinek, gyengeségeinek és neurológiai sajátosságainak megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztonságos, a speciális igényeket is figyelembe vevő oktatási környezetet teremtsünk, amely minden – neurotipikus és neurodivergens – diák változatos igényeit kielégíti. Például egy autista gyereknek lehet, hogy hiányoznak a szociális készségei az iskolában és az életben, mégis rendkívül intelligens lehet és kiváló problémamegoldó. Egy diszlexiás diáknak nehézségei lehetnek az olvasásban, de más területen gyorsan tanulhat.
A neurodivergens gyerekek gyakran úgy érzik, hogy természetes gyengeségeik miatt nem elég jók, vagy hogy képtelenek felvenni a versenyt a többiekkel. Pedig az igazság az, hogy minden gyereknek vannak erősségei és gyengeségei, függetlenül attól, hogy neurotipikus vagy sem. Ha a tanárok olyan környezetet teremtenek, ahol a tanulók kiemelkedhetnek abban, amiben jók, akkor elég önbizalmat szereznek ahhoz is, hogy olyan területeken is próbálkozzanak, ahol kevésbé erősek.
5. Tartsd magasra a lécet minden diáknál
A tanárok akkor segítik legjobban a diákokat, ha mindannyiuktól magas szintű teljesítményt várnak el. A tanulási különbségek ellenére mind a neurotipikus, mind a neurodivergens diákok képesek saját korlátaikon belül kiválóan teljesíteni. Még ha vannak is gyengeségeik, amelyeket felismertél, a te felelősséged az is, hogy az erősségeiket tovább fejlesztő kihívásokat adj. Az, hogy elhiszed, diákjaid képesek nagy dolgokra, függetlenül attól, milyen tanulási nehézségekkel küzdenek, elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban megtegyék az első lépést a siker felé.
Tűzz ki egyénenként olyan célokat, amelyek reálisan elérhetőek az adott képességek mentén. Ideális esetben a diák lehetőségeinek felső határát célozd meg, de vigyázz, hogy ne legyen irreális az elvárás. A túl magas elvárások csak frusztrálják a gyerekeket, és sikertelenség-érzést keltenek bennük, hiszen bármit tesznek, úgy érzik, nem tudnak kiemelkedni.
Záró gondolatok a neurodiverzitásról az osztályteremben
Egy hagyományos osztályterem neurodiverz tanulási hellyé alakítása kiváló módja annak, hogy minden gyereket elérjünk. Ha a gyermekek elég biztonságban érzik magukat ahhoz, hogy szabadon kísérletezzenek a tanulási folyamatban, és megtalálják, mi működik és mi nem, akkor olyan készségeket sajátítanak el, melyek egész életük során hasznosak lesznek. Így lehetőségük nyílik erősségeiket tovább fejleszteni és gyengeségeiken javítani – sokkal értékesebb módon, mint puszta magolással és a dolgozatokon való jó szerepléssel.
Autista, ADHD-s és más neurodiverz diákok tanítása rendkívül hálás feladat lehet, ha a pedagógus valóban energiát fektet abba, hogy segítsen diákjainak elérni személyes csúcsteljesítményüket. Ha figyelembe vesszük a tanulók közötti neurológiai különbségeket, és a neurodiverzitás fogalmát alkalmazzuk az oktatásban, olyan tanulási környezetet alakíthatunk ki, ahol minden gyereknek megvan a lehetősége az akadémiai, érzelmi és mentális kiteljesedésre – függetlenül bármilyen értelmi akadálytól, mentális problémától vagy egyéb speciális igénytől.
