A diszgráfia olyan rendellenesség, amely az egyén íráskészségét érinti. Ide tartozhatnak a kézírás, a gépelés, a helyesírás vagy általában a szövegalkotás nehézségei. Ha felmerül Önben a gyanú, hogy diszgráfiával küzd, érdemes minél előbb kivizsgáltatnia magát, mivel a korai beavatkozás és támogatás kulcsfontosságú.
Ebben a cikkben a diszgráfiatesztekről és mindarról lesz szó, amit érdemes tudni róluk. Útmutatót adunk a vizsgálati módszerekről, azok tartalmáról és a mérés módjáról. A cikk végére jóval átfogóbb képet kap a diszgráfiáról és annak diagnosztizálásáról.
A diszgráfia megértése
A diszgráfia egy tanulási zavar, amely az írás képességét befolyásolja. Rejtett fogyatékosságnak tekintik, mert nem mindig egyértelmű, hogy valaki tanulási nehézségekkel küzd.
Ahogy a legtöbb tanulási zavarnál, a diszgráfiában érintettek is tapasztalhatnak enyhe vagy egészen súlyos tüneteket. A legjellemzőbb tünetek közé tartoznak a helyesírási nehézségek, a csúnya vagy olvashatatlan kézírás és a finommotoros készségek gyengesége. A súlyosan érintetteknek még az olyan egyszerű feladatok is gondot okozhatnak, mint például az íróeszköz helyes tartása, bár ezt például ceruzafogók segítségével lehet korrigálni.
Ez a rendellenesség komolyan befolyásolja az egyén tanulmányi előmenetelét, önbecsülését és – ami a legfontosabb – az életminőségét.
Diszgráfia vs. diszlexia vs. ADHD
A diszgráfia, a diszlexia és az ADHD mind tanulási zavarok. Már beszéltünk a diszgráfia hatásairól, de a diszlexia és az ADHD más területen okoz nehézséget.
A diszlexiát gyakran összekeverik a diszgráfiával, mivel mindkettő az olvasás-írás területét érinti. A diszlexia azonban főként az írott szöveg megértésében, a szavak felismerésében és a szöveg jelentésének felfogásában okoz gondot. Súlyosabb esetekben a diszlexiás személyeknek fonológiai tudatossági problémáik is lehetnek.
Végül, az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) olyan rendellenesség, amely az összpontosítás, a figyelem fenntartása, valamint az impulzív viselkedés kontrollálása terén okoz nehézséget. Bár általában nem befolyásolja a finommotoros készségeket, tanulási zavarnak számít, és súlyosabb esetekben külön segítséget igényelhet.
Bár a diszgráfia, a diszlexia és az ADHD egyaránt jelentős hatással lehetnek az érintett személyre, különböző típusú tanulási zavarokról van szó, amelyek eltérő beavatkozást és támogatást igényelnek.
Fontos megjegyezni, hogy a diszlexia önmagában nem jelenti azt, hogy az érintettnek autizmusa vagy más hasonló tanulási zavara, például diszkalkuliája is van.
A diszgráfia típusai
A diszgráfiának több típusa létezik, amelyek mindegyike jellegzetes tüneteket és okokat mutat. Előfordulhat, hogy valakinek csak egyetlen típusa van, de az sem ritka, hogy több típus tünetei egyszerre jelentkeznek.
A diszgráfia legelterjedtebb típusai a következők:
- Diszlexiás diszgráfia: ez a típus az olvasási és helyesírási készségeket befolyásolja, és gyakran társul diszlexiához. Fő jellemzői az olvashatatlan kézírás és a gyenge helyesírás, ugyanakkor a másolt szöveg általában jól olvasható.
- Motoros diszgráfia: ezt a típust a finommotoros készségek fejletlensége, izomtónus-gyengeség és ügyetlenség jellemzi. Az érintetteknek nehezükre esik olvashatóan írni, mert nem tudják megfelelően kontrollálni a kar mozgását.
- Téri diszgráfia: ez a típus a térérzékeléssel függ össze. Megnehezíti a betűk és szavak sorba rendezését, az oldalon való igazítását, és nem könnyű felismerni.
A diszgráfia és más tanulási zavarok vizsgálata
A diszgráfia és a hasonló tanulási zavarok kivizsgálása elengedhetetlen, mert a speciális oktatás vagy bármilyen más támogatás jelentősen javíthatja az életminőséget. A diszgráfiatesztelés általában egy átfogó felmérés részeként történik.
A vizsgálat típusától függően az orvos különféle teszteket javasolhat, például az alábbiakat.
Vizuomotoros integráció
A vizuomotoros integrációs teszt során a vizsgált személy egyre nehezebb szavakat vagy rajzokat kap, amelyeket adott idő alatt kell leírnia vagy megrajzolnia, javítás nélkül. Ez a teszt a finommotoros készségek fejlettségét, illetve a térészlelés szintjét méri.
A diszgráfiában érintettek közül sokan küzdenek a szem-kéz koordinációval, ami a tanulási zavarra utalhat.
Helyesírási teszt
Bár a gyenge helyesírás önmagában nem jelenti azt, hogy valaki diszgráfiás, gyakori velejárója lehet. A diszlexiás diszgráfiában érintettek gyakran betűket hagynak ki vagy tesznek hozzá szavakhoz, illetve a betűk sorrendjét is felcserélhetik írás közben.
Ehhez a vizsgálathoz gyakran használják a WIAT-3, a WJ-IV és a TOC teszteket.
Írásbeli kifejezés teszt
Az írásbeli kifejezés tesztet pszichológus vagy tanulási zavarokra szakosodott szakember végzi. Felméri az írás olvashatóságát, a helyesírás pontosságát, valamint a gondolatok papíron való rendezésének képességét. Ilyen tesztben lehetnek kézírási feladatok, szavak leírása és fogalmazási feladatok is.
A tesztek eredményei segítenek feltárni, hogy pontosan milyen nehézségei vannak a diszgráfiával élő személynek.
Támogató technikai eszközök tanulási zavarok esetén
A diszgráfia és a hasonló tanulási zavarok jelentősen ronthatják az érintettek életminőségét. A finommotoros készségek fejlesztése mellett speciális pedagógusok és különböző technikai segédeszközök is nagy segítséget jelenthetnek. Például a szövegfelolvasó szoftverek támogatják a tanulási nehézségekkel küzdőket, és hozzájárulhatnak iskolai előmenetelükhöz.
A Speechify például egy szövegfelolvasó szoftver, amely képes a szöveget hangosan felolvasni. Az alkalmazás segíthet a diszgráfiás egyéneknek abban, hogy könnyebben megértsék és feldolgozzák az írott információkat. Ha meghallgatják a szöveget, jobban tudnak a jelentésre koncentrálni, ahelyett, hogy a betűk „dekódolására” kellene összpontosítaniuk.
A támogató technológiák, mint például a hangfelismerés és a szövegkiegészítés, jelentősen javíthatják a diszgráfiás egyének íráskészségét. Ha valaki gépelés helyett bediktálhatja a szöveget, sokkal könnyebben boldogulhat, hiszen épp a gépelés – amely a diszlexiával, ADHD-val és diszgráfiával élők számára az egyik legnehezebb terület – jelentheti a legnagyobb kihívást.
A támogató technika megadhatja a diszgráfiásoknak azokat az eszközöket, amelyekkel áthidalhatják nehézségeiket, és javíthatják tanulmányi eredményeiket. Emellett növeli az önállóságukat és önbizalmukat, ami pozitívan hat az általános életminőségükre.
GYIK
Önmagát is diagnosztizálhatja valaki diszgráfiára?
Egy egyén maga is észreveheti a legjellemzőbb tanulási nehézségeket, azonban ilyen összetett zavarok esetén mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Rengeteg hasznos információ található például a The International Dyslexia Association (Nemzetközi Diszlexia Szövetség) oldalán.
Sok, a diszgráfiára vagy más zavarokra jellemző tünet más tanulási zavar esetén is előfordulhat, ezért a diszgráfia könnyen összetéveszthető más specifikus tanulási nehézségekkel.
Milyen életkorban lehet vizsgálni a diszgráfiát?
A legkorábbi ajánlott életkor a fiatal tanulók vizsgálatára körülbelül 5 év. Ennél fiatalabb korban nehéz felismerni vagy tesztelni az írott nyelvet, illetve a diszgráfia tüneteit.
Nagyon fiatal gyerekeknél ergoterapeuta vagy fejlődési gyermekgyógyász mérheti fel a finommotoros készségeket és a kézírás fejlődését. Körülbelül 4–5 éves korban a pedagógus is észlelhet nehézséget a betűformálásban, a térközökben vagy az olvashatatlan kézírásban.
Milyen szakemberhez forduljon diagnózisért?
Az olyan összetett rendellenességek, mint a diszgráfia diagnosztizálása, többféle szakterület szakértőinek együttműködését igényelheti, az egyén életkorától és speciális szükségleteitől függően.
Kisgyermekeknél a fejlődésneurológus, ergoterapeuta vagy nevelési tanácsadó (pszichológus) végzi a vizsgálatot.
Kamaszoknál és felnőtteknél neuropszichológus, nevelési tanácsadó pszichológus vagy ergoterapeuta végezheti el a felmérést.
A pontos diagnózishoz több szakember vizsgálatára is szükség lehet.
