A diszlexia meghatározása meglehetősen tág, tekintettel a tünetek széles skálájára, amelyet lefed. Lényegében a diszlexia egy nyelvi alapú tanulási zavar. Gyűjtőfogalom azokra a tünetcsomókra, amelyek olyan egyéneknél jelennek meg, akik specifikus tanulási nehézségekkel és bizonyos nyelvi készségekkel küzdenek, elsősorban az olvasással. Emellett gyakran okoz nehézséget az írás, a helyesírás, a fonémai tudatosság és más nyelvi készségek területén is.
Gyakran társul más tanulási zavarokhoz, például figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarhoz, vagyis ADHD-hoz, de más eltérésekhez is.
A diszlexia egész életen át elkíséri az embert, de hatása életkoronként eltérő lehet. Például egy felnőtt diszlexiás más kihívásokkal szembesül, mint gyerekként, és fordítva. Hatással lehet egy gyermek iskolai teljesítményére, illetve egy felnőtt munkavégző képességére vagy akár arra is, hogy meg tudja-e tartani a munkahelyét.
Előfordulhat, hogy valakit annyira érint a tanulási zavara, hogy speciális könnyítésekre, célzott támogatásra, fejlesztésre vagy speciális oktatásra jogosult.
Mi okozza a diszlexiát?
A diszlexia pontos oka jelenleg nem ismert, de a kutatók eltéréseket találtak az agy szerkezetében, működésében és fejlődésében. További kutatások szükségesek ezen a területen, hogy a szülők, pedagógusok és orvosok még jobb támogatást nyújthassanak a diszlexiás gyermekeknek és felnőtteknek.
Úgy tűnik, genetikai hajlam is szerepet játszik, mivel a diszlexia gyakran családon belül öröklődik.
Az biztos, hogy a diszlexia nem az intelligencia, nem a szorgalom és nem is a tanulás iránti vágy hiányából fakad, és ezekhez nem köthető. Megfelelő beavatkozásokkal, például célzott tanítási módszerekkel és otthoni gyakorlással a diszlexiás és más tanulási zavarral élő diákok megkaphatják a szükséges támogatást a tanuláshoz és az iskolai sikerhez.
Milyen gyakori a diszlexia?
A Nemzetközi Diszlexia Szövetség szerint az Egyesült Államokban az emberek mintegy 20 százalékánál jelentkezik a diszlexia valamely tünete. Lehet, hogy nem jogosultak speciális oktatásra, de így is komoly nehézségeik lehetnek az olvasás, a helyesírás, a fonológiai tudatosság, a nyelvi feldolgozás, a szófelismerés, a hasonló szavak elkülönítése vagy az írás terén.
Hogyan diagnosztizálható a diszlexia?
A diszlexiát gyakran akkor fedezik fel, amikor egy gyermek iskolás lesz. Ha a gyerek lemarad az olvasásban, fluenciagondjai vannak, vagy írásbeli nyelvi nehézségei jelentkeznek, az intő jel lehet a pedagógus számára, hogy további vizsgálatra, szűrésre utalja a diákot annak megállapítására, fennáll-e diszlexia vagy más tanulási zavar. Néha a szülők veszik észre, hogy gyermekük bizonyos nyelvi készségek területén elakad, és ők maguk kezdeményezik a kivizsgálást a fejlődési diszlexia irányában.
Egy felnőtt is fordulhat mentálhigiénés szakemberhez vagy háziorvoshoz olvasási vagy írási problémáival, ahonnan további tesztelésre irányíthatják.
A diszlexia alapvizsgálat különféle feladatokból és kérdésekből áll, valamint a szülőkhöz és néha a pedagógusokhoz intézett kérdésekből. Ezek alapján készül el az a profil, amelyből általában felállítható a diagnózis. A korai felismerés a gyermek legjobb esélye a tanulmányi sikerre, ezért minél korábban észlelik a diszlexiát, annál jobb.
A diszlexia típusai
A diszlexiának négy típusa van:
- Fonológiai diszlexia – Más néven auditív vagy diszfonetikus diszlexia. Nehézséget jelent a leírt betűk és szótagok hangjaihoz kapcsolása és azok dekódolása.
- Felszíni diszlexia – Más néven vizuális vagy diszeidetikus diszlexia. Vizuális feldolgozási problémák okozzák, amelyek miatt nehezebb a szavak egészének felismerése. Emellett gondot okozhat új szavak megjegyzése és elsajátítása.
- Gyors megnevezési deficit – Nehézség automatikusan és gyorsan megnevezni egy számot, betűt, tárgyat vagy színt. Az idegi feldolgozás lassú, emiatt tovább tart felidézni a neveket.
- Dupla deficit diszlexia – Probléma mind a beszédhangok megnevezésében, mind a fonológiai feldolgozásban. A gyenge olvasók nagy részénél dupla deficit diszlexia áll fenn.
Mik a diszlexia jelei?
A diszlexia egy specifikus tanulási zavar, amely sokféleképpen megmutatkozhat valakinek a nyelvi készségeiben. Néhány gyakoribb jel a következő:
- Olvasási nehézségek – akár csendben, akár hangosan vagy mindkettő esetében – nem értik, amit olvasnak, és gondjuk van a szavak felismerésével.
- Nehézségek az olvasási készségekkel, a szövegértéssel és az olvasottak megőrzésével.
- Nagyon lassú, fáradságos írás és olvasás.
- Helyesírási problémák. Lehet, hogy betűzni még tudják a szót, de leírni már nem.
- Kerülik az olvasást és az olyan tevékenységeket, amelyek sok olvasást igényelnek.
- Gyakran eltévesztik a szavakat vagy neveket, valamint nehézséget okoz a szófelidézés és a rímelés.
- Felcserélik a betűket, szavakat vagy számokat szavakon, mondatokon és sorozatokon belül.
Egy diszlexiás gyermeknek gondot okozhat megtanulni beszélni, illetve megtanulni a betűket és hangjaikat. Az idegen nyelvek tanulása is különösen nehéz lehet számára.
A matematika is gyakori kihívás lehet egy diszlexiás számára. Nehézséget jelenthet számadatok megjegyzése, illetve a műveletek helyes elvégzése is.
Hogyan kezelhető a diszlexia?
A diszlexia egész életre szóló állapot. Nem lehet kinőni, de megfelelő támogatással jól boldogulhatnak, még az olvasásban és írásban is. A korai felismerés és beavatkozás jelentősen növeli az esélyt a sikerre, mert minél előbb elkezdődik a fejlesztés, annál hamarabb szerezheti meg az érintett a szükséges készségeket a nehézségek leküzdéséhez. Olyan tanítók, tanárok és terapeuták, akik speciális diszlexiás módszereket ismernek, rendkívül nagy segítséget jelenthetnek.
Az otthoni támogatás is elengedhetetlen, szülői, gondozói iránymutatással és rendszeres otthoni fejlesztéssel.
Az egyéni könnyítések is sokat segíthetnek, például szövegfelolvasó szoftverek, mint a Speechify, digitális hangrögzítők, több idő a dolgozatoknál, vagy az írásbeli helyett szóbeli értékelés.
A diszlexia végigkísérheti valaki életét, de nem kell, hogy bélyegként rajta maradjon. Megfelelő támogatással és beavatkozással a diszlexiás emberek szinte bármiben sikeresek lehetnek, amit kitűznek maguk elé.
Gyakran ismételt kérdések
Mit csinál egy diszlexiás?
A diszlexiás személy számára nehéz az olvasás, valamint más nyelvi készségek, például az írás, a helyesírás vagy akár a beszéd is. A diszlexiás gyerekek általában intelligensek és szorgalmasak, mégis gondot jelent számukra a betűk és hangjaik összekapcsolása, főleg az olvasás és írás területén. Előfordulhat, hogy felcserélik a szavakat vagy számokat egy szóban, mondatban vagy sorozatban. Szóbeli feldolgozási problémáik is lehetnek, ami miatt nem mindig értik meg teljesen, amit mondanak nekik.
Mi a példa a diszlexiára?
Egy diszlexiás ember nagyon lassan olvashat, vagy úgy érezheti, sokkal nagyobb erőfeszítéssel tud csak olvasni, mint mások. Előfordulhat, hogy felcseréli a betűket vagy számokat, például a „most” szót „wonsz”-nak olvassa, vagy a „1648”-at „1486”-nak. A szavak összefolyhatnak, eltűnhetnek köztük a szóközök. A szövegértés és az olvasottak megjegyzése is problémát okozhat, ugyanakkor nem jelent gondot, ha valaki más olvassa fel neki a szöveget.
Mit okoz a diszlexia?
A diszlexia kezeletlenül önértékelési és viselkedési problémákhoz vezethet. A diagnosztizálatlan diszlexiás személy szorongást, önbizalomhiányt, alacsony önértékelést, agressziót, viselkedészavarokat, tanulmányi nehézségeket vagy sorozatos sikertelenséget, valamint a családtól, barátoktól és tanároktól való visszahúzódást tapasztalhat. Lehetséges, hogy felnőttként sem képes jól olvasni, vagy olvasás közben megérteni a szöveget. Ez gátolhatja abban, hogy felnőttként kibontakoztassa a benne rejlő lehetőségeket.
Mi a diszlexia leggyakoribb formája?
A fonológiai diszlexia a leggyakoribb típus. Nehézséget okoz a nyelvi hangok bontásában, a szavak kibetűzésében, szótagolásában és a hangok szimbólumokhoz rendelésében.
Miben lehet szüksége segítségre a diszlexiás embereknek?
A diszlexiás embereknek szükségük lehet olvasási és írási segítségre. Az olyan segítő technológiák, mint a beszédfelismerő vagy szövegfelolvasó programok, például a Speechify, illetve a digitális hangrögzítők hasznosak lehetnek. Sokaknak könnyebb a billentyűzettel való írás, mint tollal, papírra. A hangoskönyvek is jó alternatívát nyújthatnak az elolvasandó könyvek helyett.
